Érettségi, felvételi és OKTV feladatok a mobilodon
-= FRISSÍTÉS 2026. március 31. =- Matematika és anyanyelv
Hiányzó PDF-ek feltöltése Matematika
Legújabb feladatlapok feltöltése
Címkézés 2026-ig (minden érettségi és felvételi feladat címkézve lett)
Szövegesen kereshető minden érettségi és felvételi feladatlap
Már a keresőből is elérhetők a beírt címkék alapján a feladatok Anyanyelv
Címkézés 2026-ig a 4 osztályos gimnáziumi felvételi feladatlapokon
Szövegesen kereshető minden 4 osztályos gimnáziumi felvételi feladatlap Folyamatban
Anyanyelv felvételi feladatlapok kereshetősége, maradékának címkézése
Dobótest
Töltsd le matematica.hu Android appomat, amivel mobil eszközökön még kényelmesebben, pl. hangvezérléssel is hozzáférsz az adatbázisban tárolt feladatokhoz!
Definíció: Homogén anyagból készült szabályos test (szabályos tetraéder hexaéder, oktaéder, dodekaéder vagy ikozaéder), aminek 1-től 4/6/8/12/20-ig számozottak a lapjai. Ezáltal mindegyik érték egyenlő valószínűséggel dobható.
Tekintsünk két egybevágó, szabályos négyoldalú (négyzet alapú) gúlát, melyek alapélei 2 cm hosszúak, oldalélei pedig 3 cm-esek. A két gúlát alaplapjuknál fogva összeragasztjuk (az alaplapok teljesen fedik egymást), így az ábrán látható testet kapjuk. a) Számítsa ki ennek a testnek a felszínét (cm2 -ben) és a térfo- gatát (cm3 -ben)! Válaszait egy tizedesjegyre kerekítve adja meg! A test lapjait 1-től 8-ig megszámozzuk, így egy dobó-oktaédert kapunk, amely minden oldallapjára egyforma valószínűséggel esik. Egy ilyen test esetében is van egy felső lap, az ezen lévő számot tekintjük a dobás kimenetelének. (Az ábrán látható dobó- oktaéderrel 8-ast dobtunk.) b) Határozza meg annak a valószínűségét, hogy ezzel a dobó- oktaéderrel egymás után négyszer dobva, legalább három esetben 5-nél nagyobb számot dobunk!
a) Egy memóriajáték 30 olyan egyforma méretű lapból áll, melyek egyik oldalán egy- egy egész szám áll az 1, 2, 3, ... 14, 15 számok közül. Mindegyik szám pontosan két lapon szerepel. A lapok másik oldala (a hátoldala) teljesen azonos mintázatú. A 30 lapot összekeverjük. A játék kezdetén a lapokat az asztalra helyezzük egymás mellé, hátoldalukkal felfelé fordítva, így a számok nem látszanak. Számítsa ki annak a valószínűségét, hogy a játék kezdetén két lapot véletlenszerű- en kiválasztva a lapokon álló számok megegyeznek! b) Egy dominókészlet azonos méretű kövekből áll. Minden dominókő egyik oldala egy vonallal két részre van osztva. Az egyes részeken elhelyezett pöttyök száma 0-tól 6-ig bármi lehet. Minden lehetséges párosításnak léteznie kell, de két egy- forma kő nem lehet egy készletben. Az ábrán két kő látható: a 4-4-es és a 0-5-ös (vagy 5-0-ás). Hány kőből áll egy dominókészlet? c) A Ki nevet a végén? nevű társasjátékban egy játékos akkor indulhat el a pályán, amikor egy szabályos dobókockával 6-ost dob. Számítsa ki annak a valószínűségét, hogy valaki pontosan a harmadik dobására indulhat el a pályán!
Két különböző színű szabályos dobókockával egyszerre dobunk. Adja meg annak a valószínűségét, hogy a dobott számok szorzata prímszám lesz! Megoldását részletezze!
Jelölje A azt az eseményt, hogy egy szabályos dobókockával egyszer dobva ötöst dobunk, B pedig azt, hogy két szabályos dobókockával egyszerre dobva a pontok összege 5 lesz. Határozza meg a két esemény valószínűségét!
Szabályos dobókockával négyszer dobunk egymás után. A dobott számokat sorban egy- más mellé írjuk. Tekintsük az alábbi dobássorozatokat: a) 5, 1, 2, 5 b) 1, 2, 3, 4 c) 6, 6, 6, 6. Válassza ki az alábbi állítások közül azt, amelyik igaz: A) Az a) dobássorozat bekövetkezése a legvalószínűbb a három közül. B) A b) dobássorozat bekövetkezése a legvalószínűbb a három közül. C) A c) dobássorozat bekövetkezése a legvalószínűbb a három közül. D) Mindhárom dobássorozat bekövetkezésének ugyanannyi a valószínűsége.
Egy piros és egy fehér szabályos dobókockával egyszerre dobunk. Mennyi a valószínűsége annak, hogy a dobott számok szorzata 9 lesz? Válaszát indokolja!
Adja meg az alábbi állítások logikai értékét (igaz vagy hamis)! A: Egy szabályos dobókockával egyszer dobva 6 2 annak a valószínűsége, hogy négyzetszámot dobunk. B: Két szabályos pénzérmét feldobva 3 1 annak a valószínűsége, hogy mindkettővel írást dobunk. C: Az egyjegyű pozitív egész számok közül egyet véletlenszerűen választva 9 4 annak a valószínűsége, hogy páros számot választunk.