Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! Újjászületett a solymári vár „A solymári várat először egy 1390 körül keltezett oklevélben említik, így feltehető- e en az 1350-es évek után építtette Lackfi István nádor” – mondta el Szalay Gábor építész, műemléki tervező a helyszínen. „Mivel stratégiailag kulcsfontosságú helyen fekszik, a ké- sőbbiekben jobbára királyi birtok volt” – tette hozzá. Hogy a vár szerepét megértsük, elég egy pillantást vetnünk a környékre az egykori torony helyén álló kilátóból: a Budáról kivezető bécsi út völgye teljes egészében belátható, így érthető, hogy aki a várat birtokolta, az védte nyugat felől Budát – vagy akár fenyege- tést is jelenthetett annak számára. Az erősség így gyakorta gazdát cserélt, a nagyobb arányú átépítések azonban az uralkodókhoz köthetők. A régészeti adatok szerint jelentősen változott a vár Zsigmond, majd II. Ulászló uralkodása alatt is. Különösen az utóbbinak volt kedves a solymári ma- gaslat: írásos emlék őrzi, hogy gyakran időzött itt. „A feltárt reneszánsz kőtöredékek java része ehhez a korszakhoz köthető” – mondta Szalay Gábor. Ekkoriban megpróbálhatták haditechnikailag is korszerűsíteni a várat, ám a tűzfegyverek, ágyúk korára a többi, magaslaton álló erősséghez hasonlóan szinte védhe- tetlenné vált. A török Buda elfoglalása után felégette a solymári várat, ezután már nem épült újjá. A 18. században ráadásul a betelepülő lakók az építkezésekhez elhordták a köveit. A 20. század elején már azonosíthatatlan volt, merre lehetett Solymár erőssége. Végül a harmincas évek elején egy lelkes helytörténész, muzeológus találta meg ismét: dr. Valkó Arisztid sokáig kereste a környező magaslatokon, míg végül a saját házával szemben álló dombon bukkant rá. Ma ismét van vára Solymárnak. Néhány falat az elmúlt évtizedekben feltártak és helyreállítottak, azonban a nagyarányú építkezésre 2006-ig várni kellett: ekkor az önkor- mányzat egy uniós pályázaton 51 millió forintot nyert. Ebből és a település saját forrásai- ból épült fel többek között a várfal, a kapu, a kilátótorony, a kútrekonstrukció az udvaron, és ekkor hozták létre a reneszánsz faragványokat bemutató kis kiállítást is a hajdani palota helyén. a) Hol készült a riport és kivel? ……………………………………………………………………………………………… b) Kire vagy mire vonatkoznak a szöveg alábbi, aláhúzott kifejezései? „Különösen az utóbbinak volt kedves a solymári magaslat.” (3. bekezdés) ……………………………………………………………………………………………… „Ekkoriban megpróbálhatták haditechnikailag is korszerűsíteni a várat.” (4. bekezdés) ……………………………………………………………………………………………… „... az védte nyugat felől Budát....” (2. bekezdés) ……………………………………………………………………………………………… c) Mi minden okozhatta a várépület romlását? Két példát említs! 1. ……………………………………………………………………………………… 2. ……………………………………………………………………………………… d) Töltsd ki a táblázatot a megfelelő adatokkal! Szerepe a vár életében, Név Tisztség, foglalkozás feltárásában nádor megtalálta a romokat Zsigmond e) Írd az események mellé a megfelelő dátumot vagy időszakot! a lakók elhordták a köveit ……………………………………. Solymárnak még nincsen vára ……………………………………. első említése ……………………………………. maradványainak a megtalálása ……………………………………. uniós támogatás …………………………………….

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3692

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd válaszolj a kérdésekre a szöveg alapján! Sakk! A sakk 1500 éves, indiai eredetű táblás játék, jóval korábbi, ismert előzményekkel. Szanszkrit nyelven csaturangának nevezték (a csatur négyet, az anga hadsereget jelent). A legenda szerint az uralkodó gyógyítására szánt és sikeresen alkalmazott játék feltalálója „csak” azt kérte vi- szonzásul, hogy a 64 mezőből álló tábla első négyzetére 1, a másodikra 2, a harmadikra 4 és ugyanígy minden továbbira kétszer annyi búzaszemet adjon, mint az előzőre. Az uralkodó örömmel teljesítette volna az első hallásra szerény kérést, de nem tehette, mert annyi búza nem volt, és azóta sincs a Földön. A 18 446 744 073 709 551 615 búzaszem Magyarország te- rületét majdnem 10 méter vastagon beborítaná! A játék szabályai a kezdetek óta valamelyest változtak, mint ahogy a sakkfigurák elnevezései is, de a lényeg megmaradt. A világos és a sötét sereg – király, vezér (Nyugat- Európában királynő), elefántok (Nyugaton futók), huszárok, harci szekerek (például a spanyo- loknál bástyák) és gyalogosok vagy parasztok – felállnak a tábla két-két szemközti szélső sorára, majd felváltva lépnek, hogy leüssék a másik királyát, de le már nem ütik, mert ha megtehetnék, azt jelenti: legyőzték – a helyzetet a perzsa eredetű matt szó jelöli. Magyar- országon – bizonyára azért, mert a játék nem nyugat felől érkezett – megmaradt az eredeti vezér név is annak ellenére, hogy Nyugat-Európában, a mórokat legyőző Kasztíliai Izabella tiszteletére, jó 500 éve királynőre változtatták. A sakk egyedi táblajáték, sok szempontból hasonlít a többihez, hiszen ebben is két szem- ben álló fél küzd a győzelemért. Itt a szerencsének nincs szerepe, a játékosok szellemi képes- sége dönt, mert mindig pontosan látható (a legtöbb táblás játékhoz hasonlóan, de a kártyától eltérően), hol tart a játszma. A szabályok bonyolultak, de nem annyira, hogy akár egy óvodás meg ne tanulhatná. Aki tud sakkozni, néhány lépést biztosan képes megjegyezni, nem kell a táblára néznie. Aki jól tud sakkozni, rengeteg játszmát ismer: emlékszik a sajátjaira és másokéira, amelyek valamiért felkeltették érdeklődését. A jó sakkozók egyszerre több ellenféllel is tudnak játszani: szimultánoznak; tábla nélkül is képesek követni a játszmákat: vakon játszanak; akár a kettőt egyszerre is teszik: vakszimultánoznak. (A szimultán szó azt jelenti: „egyszerre”.) Kempelen Farkas 250 évvel ezelőtt sakkozógépet készített. Ezt egy benne elrejtőzött em- ber működtette, azaz valójában nem a gép sakkozott. A múlt század közepe óta számítógépek is sakkoznak, emberek és egymás ellen is. Az élversenyzők ma már elemzéseiket segítő gépe- ket használnak. A világhálón te is találhatsz sakkprogramokat, gyakorlásra alkalmas gép- ellenfeleket. Ne feledd: a gép eszköz, nem érez és nem gondolkodik, de arra valóban jó, hogy az embert segítse. (Hegedűs Gábor nyomán) a) Mit jelent a játék eredeti elnevezése? b) Számozással állítsd időrendbe az eseményeket! Kezdd a legkorábbival! ___ Kempelen Farkas megalkotja sakkozógépét ___ Kasztíliai Izabella legyőzi a mórokat ___ a búzaszemes legenda ___ sakkozó számítógépek c) Az egyes sakkfigurákat máshogy nevezik Nyugat-Európában és Keleten. Csoporto- sítsd a következő elnevezéseket aszerint, hogy hol hogyan nevezik őket! Írd a számo- kat a megfelelő helyre! 1 – király; 2 – vezér; 3 – futó; 4 – harci szekér; 5 – királynő; 6 – elefánt; 7 – bástya Nyugat-Európa Kelet d) Döntsd el, hogy igazak-e vagy hamisak a következő állítások! A helyes választ húzd alá! I. A matt szó azt jelenti, hogy valaki leütötte az ellenfél királyát. igaz – hamis II. Magyarországon a vezért királynőnek is nevezik. igaz – hamis III. Sakktábla nélkül is lehet sakkozni. igaz – hamis e) Miben hasonlít a sakk a többi táblás játékhoz? Két dolgot említs a szöveg alapján! f) Fogalmazd meg a saját szavaiddal, mit jelent a vakszimultánozás! Az eredeti kifejezés sza- vait nem használhatod!

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3828