Olvasd el az alábbi versszakot, majd válaszolj a kérdésekre! „Éhöket a nagy tál kívánatos ízzel, Szomjukat a korsó csillapítja vízzel; Szavuk sem igen van azalatt, míg esznek, Természete már ez magyar embereknek.” a) Milyen viszony van az első és a második sorban levő tagmondatok között? b) Milyen viszony van az aláhúzott tagmondat és az előtte lévő tagmondat között? c-f) Elemezd aláhúzással a második sorban levő tagmondatot!

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3407

a) Összekeveredtek egy versszak sorai. Számozással rakd őket helyes sorrendbe! nem látjuk már napok óta, a kék eget bevakolta. Sem a napot, sem a holdat habarcsával a szürkeség b) Nevezd meg, milyen költői kép található a sorok helyes rendje szerint végigolvasott versszakban!

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3495

a) ↔sszekeveredtek egy versszak sorai. Számozással rakd őket helyes sorrendbe! ….. s elejtjük ezt a drága percet is, ….. Az őszi napnak édes aranya ….. mint ág a levelet. ….. elsápad a hideg hegyek felett, b) Írd ki azt a két sort, amelyben hasonlat található! …………………………………………… ……………………………………………

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3510

Olvasd el figyelmesen a verset, majd válaszolj a kérdésekre! Kányádi Sándor: Két vén fáról Zöld Király és Zöld Királyné, Zöld Király és Zöld Királyné, ha fúj a szél, lovagolnak, ha szélcsönd van, álldogálnak, megkergetik, megfuttatják nézegetik árnyékát a hol a napot, hol a holdat. két gyönyörű koronának. a) Milyen két jelentést idéz fel az utolsó sorban található korona szó? A vers alapján kinek, minek van koronája? ……………………………………………………….…………………………….. ……………………………………………………….…………………………….. Igazak vagy hamisak az alábbi állítások a fenti versről? Karikázd be a megfelelő szót! b) A vers egy királyi párról szól, akik szeretnek kilovagolni az erdőbe, és ott nézelődni. igaz – hamis c) A versben található metafora. igaz – hamis d) Mindkét versszak páros rímű sorokból áll. igaz – hamis

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3555

Olvasd el figyelmesen a verset, majd válaszolj a kérdésekre! Kányádi Sándor: Három holló Ül a havon Fújhat a szél, Közepén a három holló. zúghat-búghat, fehér télnek Mind a három ők a hóról moccanatlan nagyothalló. nem mozdulnak. feketéllnek. a) Mindhárom versszakban van egy-egy olyan szó vagy szókapcsolat, amely a hollók mozdulatlanságára utal. Írd ki mindegyiket! 1. versszak: ……………………………….. 2. versszak: ……………………………….. 3. versszak: ……………………………….. Igazak vagy hamisak az alábbi állítások a fenti versről? Karikázd be a megfelelő szót! b) Az 1. versszakban található alliteráció (betűrím). igaz – hamis c) Mindhárom versszakban előfordul páros rím. igaz – hamis d) A versben található hangutánzó szó. igaz – hamis

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3585

Olvasd el figyelmesen az alábbi halandzsaverset és a „fordítását”, majd válaszolj a kérdésekre! Dzsá gulbe rár kicsere Szél völgye farkas fészke áj ni musztasz emo mért nem őriztél engem áj ni mankütvantasz emo mért nem segítettél engem adde ni maruva bato! jaman! most nem nyomna kő! ajaj! Ole dzsuro manni he Könnyemmel mosdattalak ole csilambo ábibi he hajammal törölgettelek ole buglo iningi he véremmel itattalak lünlel dáji he! jaman! mindig szerettelek! ajaj! (Weöres Sándor: Barbár dal – képzelt eredeti és képzelt fordítás) (részlet) a) A felsoroltak közül húzd alá azokat a szavakat, amelyek a halandzsaversben igék lehetnek! musztasz, gulbe, csilambo, áj, iningi b) Mi lehet a halandzsaversben a ni szó jelentése? c) A halandzsavers 2. versszakában melyik szó lehet: indulatszó: ....................................... határozószó: .....................................

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3686

Oldd meg az alábbi Kosztolányi Dezső-verssel kapcsolatos feladatokat! Aranylanak a halvány ablakok... Küzd a …………………… a hamvazó sötéttel, fönn a tetőn sok vén kémény pöfékel, a hósík messze selymesen ragyog. Beszélget a kályhánál a család, a téli alkony nesztelen leszállott. Mint áldozásra készülő leányok, csipkés ruhába állanak a fák. A hazatérő félve, csöndesen lép, retteg zavarni az út szűzi csendjét, az ébredő nesz álmos, elhaló. S az ónszin égből, a halk éjszakában táncolva, zengve és zenélve lágyan, fehér rózsákként hull alá a hó. a) Karikázd be annak a sornak a betűjelét, amelyikben csak mély hangrendű szavak találhatók! A) Aranylanak a halvány ablakok... B) fönn a tetőn sok vén kémény pöfékel, C) a hósík messze selymesen ragyog. D) Beszélget a kályhánál a család, E) fehér rózsákként hull alá a hó. b) Karikázd be a második versszak rímrendszerének nevét jelölő betűt! A) párrím / páros rím B) keresztrím C) ölelkező rím D) bokorrím E) félrím c) A vers 1. és 2. versszakának ritmusát figyelembe véve állapítsd meg, hogy melyik szó illik leginkább a kipontozott helyre! Karikázd be a megfelelő szó betűjelét! „Küzd a …………………… a hamvazó sötéttel, A) fény B) nap C) hold D) sugár E) fényözön F) fénycsóva d) Karikázd be a vers címét jelölő betűt! A) Karácsony hajnalán B) Újévi virradat C) Téli alkony D) Fehér rózsák pirkadatkor E) Téli hajnalhasadás

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3723

Olvasd el figyelmesen Hárs Ernő Vadludak című versét, majd válaszolj a kérdésekre! Hangok Sarki sírnak tájról át az délre égen szállnak vadlúd búcsút árnyak mondva hosszú víznek V-ben fának Bárha Ezért jég és jajgat hó lep úgy a mindent vadlúd válni mikor mégis ősszel fáj a húzni szívnek halljuk a) Milyen összefüggés van a vers témája és a formája között? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… b) Milyen költői eszköz a „húzni halljuk”? ………………………………………………………………… c) Húzd alá az egyetlen igaz állítást! I. A vers ütemhangsúlyos ritmusú. II. A versben a sorok egyáltalán nem rímelnek.

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3750

Olvasd el figyelmesen a következő verset, majd oldd meg a feladatokat! Áprily Lajos: Fellegek Gömbfelhők szállnak át a hegy mögül, libegve ússzák át a fél eget. A völgyben óriás-fiúcska ül, s szappanbuborékokat ereget... Az erdőket jeges szél verte meg, felettük éhes ölyv köröz kevélyen. Hová lettek a bárány-fellegek? Nagy farkas-felhők felfalták az égen. a) Milyen természeti jelenséget mutat be a második versszak? b) A versben az alábbi kifejezések közül háromnak a jelentése szorosan kapcsolódik egymáshoz. Húzd alá ezeket! gömbfelhő – jeges szél – szappanbuborék – bárány-felleg – éhes ölyv c) Farkas-felhők felfalták: milyen költői eszközök jellemzőek erre a kifejezésre? Válaszd ki és húzd alá a két megfelelőt! allegória – megszemélyesítés – hasonlat – alliteráció – ellentét

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3872

Olvasd el figyelmesen a következő verset, majd oldd meg a feladatokat! Dsida Jenő: Tavalyi szerelem Emléke visszacsillog Még néha visszacsillog, s olykor arcomra tűz, de már nem bánt, nem űz, arcomra, mely fakó enyhén simogató, s elmúlt évekbe néz. mint hűs, testvéri kéz: Fényes volt, mint a csillag, Lehullott, mint a csillag, forró volt, mint a tűz, elhamvadt, mint a tűz, fehér volt, mint a hó elolvadt, mint a hó s édes volt, mint a méz. s megromlott, mint a méz. a) Fogalmazd meg a saját szavaiddal, hogy milyennek érezte a költő a szerelmet a múltban (tavaly), és milyennek most (a jelenben)! b) Vizsgáld meg mindkét versszak utolsó 4 sorát! Melyik az a költői eszköz a felsoroltak közül, amelyik nem jellemző ezekre a sorokra? Húzd alá az egyetlen jó választ! ellentét – párhuzam – allegória – hasonlat c) A tűz szó az első versszakban kétszer is előfordul. Írd le, milyen szófajú: a második sorban: ………………, a hatodik sorban: ……………… d) Válaszd ki és karikázd be az egyetlen igaz állítás betűjelét! A) A vers kétütemű 8-as ritmusú. B) A vers rímtelen időmértékes. C) A két versszak rímképlete azonos.

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3887

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! Szerized az édi nyelvet? (1) A mai magyar nyelvhasználat egyik legismertebb és leginkább visszatetsző jelensége az édi, husi, uncsi stb. típusba tartozó szavak elterjedése és használata. A „mozgalom” ellen rengetegen lépnek fel, nyelvművelők és laikusok egyaránt. Mi lehet a kifogás a fenti – szabályosan működő, a főneveket (naci – nadrág, üccsi – üdítő), a mellékneveket (édi – édes, husi – húsos) és az igéket (pl. becsomiz – becsomagol, szeriz – szeret) egyaránt érintő jelenséggel szemben? A leggyakoribb indokok az igénytelenség, a gyerekesség, a mézesmázosság, a nyelvi romlás. Ám lehet, hogy a fenti szócsoport felett túl könnyen törnek pálcát az ellenzők. (2) A szavak képzésében semmi huncutság nincs: a beszélő valahol az első szótag határán elnyisszantja a szót (pl. kar-ácsony), majd hozzábiggyeszti az -i képzőt (kari). Sőt, nem is feltétlenül az -i-t, mivel a választék nagyobb. A végződés lehet pl. -ci: ruci (ruha), tünci (tündéri), -csi: szemcsi (szemüveg), telcsi (telefon) vagy -szi: tüdőgyuszi (tüdőgyulladás). Ugyanaz a szó több mindent is jelenthet – gondoljunk csak a cuki (cukros/ aranyos/cukrászda) vagy a vili (világos/villamos) szópárokra. (3) A fent említett típusba tartozó szavak közül néhány minden magyar ember szókincsében benne van. Hiszen szinte biztos, hogy mindenki használta már az alábbi szavak valamelyikét: csoki (csokoládé), mozi (mozgóképszínház), süti (sütemény). Ezek mára teljesen bevett, úgynevezett „szótári” alakok. E szavak legtermészetesebb és legismertebb használati köre a gyereknyelvé. A gyermekek szeretik a játékosságot, a mulatságos hangzást, a rövid, könnyen érthető szavakat. Az ide tartozó szavak mind kapcsolódnak a gyerekek világához: bölcsi (bölcsőde), hugi (húg), isi (iskola), nyuszi (kisnyúl), ovi (óvoda). A szaknyelvekben szintén meglepően magas az ilyen típusú szavak száma. Ilyenek pl. az informatikába tartozó moncsi (monitor), noti (noteszgép) vagy proci (processzor), sőt a roppant férfias rendőri nyelvből sem hiányoznak: biri (helyszíni bírság), őrmi (őrmester), szoli (szolgálat). Céljuk minden esetben a rövidítés, esetleg a feszültségoldás – de hivatalos helyzetben természetesen sosem fordulnak elő. (4) Vajon miért annyira zavaró ez a fajta nyelvhasználat? Miért bélyegzi meg a közvélemény? A válasz roppant egyszerű: nem a szavakkal van probléma, hanem magával a stílussal. A „plázás” ifjúsági nyelvre ugyanis nem csupán az -i képző kiemelt szeretete, hanem pl. egyes kifejezések (kivi vok – kíváncsi vagyok’, naon – nagyon’) túlzott használata, jellegzetes hanghordozás, beszédstílus (affektálás, hadarás), öltözködés, zenei ízlés, sőt életforma jellemző. A rosszallás ennek a stílusnak, illetve a stílus teremtőinek és követőinek szól. Engem is zavart, amikor az egyik ismerősöm megkérdezte: „Na, mi volt a karcsi ajcsi?” Azaz karácsonyi ajándék. (https://www.nyest.hu/hirek/vili-naci-uccsi...) a) A cikk melyik két bekezdésének lehetne adni a következő alcímeket? A két bekezdés számát írd a megfelelő pontsorra! A) Így beszélünk mi: ................................. B) Hogyan hozunk létre „édi” szavakat? ................................. b) Döntsd el, hogy igazak vagy hamisak-e az alábbi állítások! Karikázd be a helyes választ! A) A felnőtt férfiak egyáltalán nem használják az „édi” nyelv szavait. IGAZ – HAMIS B) A közvélemény megbélyegzi az összes -i kicsinyítő képzős szó használatát. IGAZ – HAMIS C) Az ellenzőket nem csak a jellegzetes szóhasználat zavarja. IGAZ – HAMIS c) Az 1. bekezdés végén szerepel a pálcát tör felette szólás. Mi a jelentése? d) Ahogy olvashattuk, az „édi” nyelv szavaira jellemző a többértelműség. Mit érthet pl. a szoli szó alatt az, aki barnulni vágyik, illetve egy rendőr? aki barnulni vágyik: .................................................................. rendőr: .................................................................. e) A 4. bekezdés végén a cikk írója hoz egy személyes példát is. Vajon miért zavarta őt, amikor egy ismerőse megkérdezte tőle, hogy „Na, mi volt a karcsi ajcsi?” Lackfi János egyik versének két versszaka is ezt az „édi” nyelvet figurázza ki. Olvasd el figyelmesen, majd oldd meg a feladatokat! Lackfi János: Véletlen (részletek) […] […] koviubi pörivel vidikazi zacsiban a kedvencem a víkendem lekipali csokival csörizi a telimet jaj vétkeztem a véletlen (http://www.lackfi-janos.hu/veletlen/) f) Minek a rövidítése a 3. versszakban a „koviubi pörivel” és a „lekipali”? koviubi pörivel: .................................................................. lekipali: .................................................................. g) Írj egy példát a versből arra, hogy az „édi” nyelv az igéket is érinti! Az „édi” ige: ……………………………

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 7516

a) A következő szavak mindegyike 2−2 szófajba is beletartozhat. Írd a megadott szavakat a táblázat megfelelő sorába! Vigyázz, 3 szót nem tudsz sehová írni! A beírható szavak: halandó, író, keresztül, meg, múlt, ó, óta ige és főnév beálló melléknévi igenév és főnév indulatszó és melléknév igekötő és névutó József Attila Születésnapomra című verséből idézünk egy versszakot. Oldd meg a hozzájuk kapcsolódó feladatokat! „Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll koptató szegény legény.” b) Húzd alá az első sorban a mondat állítmányát! c) A „lehettem volna” igealak milyen idejű és módú?

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 7631

Olvasd el figyelmesen a következő verset, majd válaszolj a kérdésekre! Vörös István: A lefagyás poétája Egykedvű, netező legény volt, küldője sok-sok méla fájlnak, blogot irkált és nekivágott a híres magyar Pest-Budának. A házasság és az elválás megfogta száz ujjal a lelkét, de ha vigaszt talált egy e-mailben, a családtagok letörölték. Ezerszer gondolt az új kezdetre, áramszünetre, pénzre, lóra. Semmi más táján a hálónak nem mondtak volna még le róla. De ha a piszkos konyhán bamba képpel a hűtőbe belenézett, lefagyott benne minden jókedv, sorsára hagyta az egészet. a) Milyen rím található a vers első versszakában? Húzd alá a megfelelőt! A) bokorrím B) páros (pár)rím C) keresztrím b) Keress a szövegből 3 olyan idegen eredetű szót, amelyik az informatikával, az internettel hozható kapcsolatba! c) A háló többjelentésű szó. A versben mi a jelentése? d) Az alábbiak közül melyik az a költői eszköz, amelyik megtalálható a vers 2. versszakában? Húzd alá a helyes megoldást! alliteráció, hasonlat, allegória, megszemélyesítés, fokozás

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 8898

Olvasd el Petőfi Sándor alábbi versrészletét, és válaszold meg a hozzá kapcsolódó kérdéseket! Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le ; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a világ körűlem, Távol szól csak egy kis estharang, Távol s szépen, mintha égbül jönne Vagy egy édes álomból e hang. a) Melyik szó illik az alábbiak közül a második sor végére? Írd a megfelelő szót a vonalra! kezét, fürtjeit, fejét, lábait, szirmát, szemeit b) Milyen napszakról szól a vers? ........................................................................................ c) Írd ki az első versszakban található hasonlatot!

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 10678

a) Összekeveredtek egy versszak sorai. Számozással rakd őket helyes sorrendbe! ….. biztatón mosolyognék ….. Tavasszal somfa lennék ….. a zsendülő világra. ….. talpig aranyban állva, Kányádi Sándor: Mi lennék? b) A verssorok elrendezése után állapítsd meg, vajon milyen színű lehet a virágzó somfa! c) Nevezd meg a versszakban található rím fajtáját! ...........................................................

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 10722

Lackfi János egyik játékos verséből idézünk 3 versszakot. Mi mindent csinál a versbeli macska? Keresd meg azokat az igéket, amelyek a macska tevékenységére vonatkoznak, és mind a három versszakból írj ki egy-egy ilyen igét! Vigyázz, az igék elbújtak, nem a szokványos alakjukban szerepelnek! Randa macska líroz, Konyha lenn a kövön, Ablakpár fenn kányon Köntör mindig falaz, Szun egy kutya dikál, Szlalo cicus mozik, Kacska farka ringóz, Fickán fejben dozik, Csere egy pesvirág Kodik folyton ravasz. Séta macska fikál. Kóka vígan dozik. A macska tevékenységét mutató ige az első versszakban: ....................................................... a második versszakban: ................................................. a harmadik versszakban: ................................................

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 11652