Írd a megadott pontsorra, hogy igazak (I) vagy hamisak (H) az alábbi három mondatra vonatkozó állítások! 1. Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik. 2. Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér! 3. Addig üsd a vasat, amíg meleg. a) Mind a három mondat egyszerű bővített mondat. Mind a három mondat összetett mondat. Mind a három mondat többszörösen összetett mondat. b) Mind a három mondat határozói alárendelő mondat. Mind a három mondat tárgyi alárendelő mondat. Az egyik mondat mellérendelő választó mondat. c) Mind a három mondat időhatározói alárendelő mondat. Az egyik mondat helyhatározói alárendelő mondat. Az egyik mondatban van jelzős szerkezet. d) A három mondatban összesen négy főnév található. A három mondatban összesen három felszólító módú igealak van. Az egyik mondatban van igekötő.

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3467

Írd a megadott pontsorra, hogy igazak (I) vagy hamisak (H) az alábbi három mondatra vonatkozó állítások! 1. Amilyen a mosdó, olyan a törölköző. 2. Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. 3. Olyan gazdag az aratás, amilyen a vetés. a) Mind a három mondat egyszerű bővített mondat. Mind a három mondat összetett mondat. Mind a három mondat többszörösen összetett mondat. b) Mind a három mondat határozói alárendelő mondat. Mind a három mondat állítmányi alárendelő mondat. Az egyik mondat mellérendelő választó mondat. c) Mind a három mondat jelzői alárendelő összetett mondat. Két mondatban az első tagmondat a mellékmondat. Az egyik mondatban az első tagmondat a főmondat. d) A három mondatban összesen három névmás van. Az egyik mondatban van határozatlan névelő. Az első mondatban van két magas hangrendű főnév.

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3482

Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! Megdőlt az öltözködés egyik alapszabálya Hamisnak bizonyult a divat és az öltözködés egyik alapszabálya, miszerint a függőleges csíkok karcsúsítják az embert, a vízszintesek pedig kövérebbnek mutatják. A közhiedelem szerint a vízszintes csíkozású felsőt viselők a valóságosnál szélesebb- nek tűnnek. A Yorki Egyetem pszichológusa, Peter Thompson azonban megcáfolta ezt a vélekedést. [...] Húsz embert vontak be a kutatásba, akiket arra kértek, becsüljék fel a különböző, vízszintesen vagy függőlegesen csíkozott ruhák méretét. A vízszintes vonalak fölénye nyilvánvaló volt. A függőlegesen csíkos felsőkben hat százalékkal szélesebbnek tűnnek az emberek, mintha ugyanolyan méretű, vízszintesen csíkozott ruhadarabot viselnének. „A vízszintes vonalak nem kövérítenek. _____ Tulajdonképpen a függőleges csíkozású viseletben tűnünk szélesebbnek — mondja Thompson professzor. — A vízszintes csíkozás igazából vékonyít.” [...] Miként segíthetnek magukon, akik karcsúbbnak szeretnének látszani? A professzor szerint egy másik, valós alapvető ruházkodási szabály alkalmazásával: a fekete viselet tényleg karcsúsít. Egy fekete kör fehér háttérrel kisebbnek tűnik, mint egy fehér kör fekete háttérrel. a) Karikázd be annak a nyílnak a betűjelét, amelyik logikailag a szürkével jelölt helyre illik! A) B) → C) → b) Írd ki a szövegből az alábbi szavak egy rokon értelmű megfelelőjét! valójában, lényegében, igazából, ………………………………….. c) Az Idegen szavak szótára így határozza meg a „professzor” szó jelentését: professzor 1. egyetemi vagy főiskolai tanár 2. kollégiumi vagy középiskolai tanár 3. szakértő, elismert szaktekintély valamiben Írd a vonalra, hogy melyik meghatározás nem illik Peter Thompson professzorra a szöveg alapján! d) Miért nevezik a cikkben az öltözködés alapszabályának azt az állítást, amelyet Peter Thompson professzor kísérlete megcáfolt? Karikázd be a helyes válasz betűjelét! A) Mindenkinek kötelező figyelembe venni. B) Az emberek többsége igaznak tartja. C) A férfiak többsége így gondolja. e) Melyik mintázatú ruha karcsúsít a professzor véleménye szerint? Karikázd be a megfelelő ábra betűjelét! A) B) C)

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3543

Olvasd el figyelmesen a verset, majd válaszolj a kérdésekre! Kányádi Sándor: Két vén fáról Zöld Király és Zöld Királyné, Zöld Király és Zöld Királyné, ha fúj a szél, lovagolnak, ha szélcsönd van, álldogálnak, megkergetik, megfuttatják nézegetik árnyékát a hol a napot, hol a holdat. két gyönyörű koronának. a) Milyen két jelentést idéz fel az utolsó sorban található korona szó? A vers alapján kinek, minek van koronája? ……………………………………………………….…………………………….. ……………………………………………………….…………………………….. Igazak vagy hamisak az alábbi állítások a fenti versről? Karikázd be a megfelelő szót! b) A vers egy királyi párról szól, akik szeretnek kilovagolni az erdőbe, és ott nézelődni. igaz – hamis c) A versben található metafora. igaz – hamis d) Mindkét versszak páros rímű sorokból áll. igaz – hamis

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3555

Olvasd el figyelmesen a verset, majd válaszolj a kérdésekre! Kányádi Sándor: Három holló Ül a havon Fújhat a szél, Közepén a három holló. zúghat-búghat, fehér télnek Mind a három ők a hóról moccanatlan nagyothalló. nem mozdulnak. feketéllnek. a) Mindhárom versszakban van egy-egy olyan szó vagy szókapcsolat, amely a hollók mozdulatlanságára utal. Írd ki mindegyiket! 1. versszak: ……………………………….. 2. versszak: ……………………………….. 3. versszak: ……………………………….. Igazak vagy hamisak az alábbi állítások a fenti versről? Karikázd be a megfelelő szót! b) Az 1. versszakban található alliteráció (betűrím). igaz – hamis c) Mindhárom versszakban előfordul páros rím. igaz – hamis d) A versben található hangutánzó szó. igaz – hamis

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3585

Oldd meg a szöveggel kapcsolatos feladatokat! Jegesmedvék jég nélkül Feltételezések szerint 20−25 ezer jegesmedve él jelenleg az északi sarkvidéken. Az állomány fennmaradását a felmelegedésen kívül a légszennyezés és a vadászat is veszélyezteti. Ötven éven belül eltűnhet a jegesmedvék kétharmada a Földről a globális felmelegedés, az északi sarki jégtakaró vékonyodása következtében. Ezt a kedvezőtlen folyamatot gyorsítja fel az egyre növekvő sarkvidéki turizmus is. Egy amerikai friss tanulmány szerint a jegesmedvék nagyjából a század közepére el fogják veszíteni a fennmaradásukhoz szükséges életterük 42 százalékát. A jegesmedve szinte állandóan vándorúton van. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen a jégmezők nemigen szolgálnak bőséges táplálékkal, és viszonylag nagy utat kell megtenniük az állatoknak ahhoz, hogy a napi táplálékukat beszerezzék. Míg sok más medvefaj étrendjében igen fontos a növényi eredetű táplálékok szerepe, a jegesmedve csak a sarki nyár hónapjaiban fogyaszt egy kevés zuzmót, mohát vagy bogyót, de azt is csupán étrendi kiegészítésként. Táplálékának zöme állati eredetű, s mivel a sarkvidék zord körülményei közt nemigen válogathat, szinte mindent megeszik. A halak és a fókák mellett olykor madarakat is zsákmányul ejt. A jegesmedve az északi sarkvidék jégmezőinek csúcsragadozója, természetes ellensége jóformán nincsen. A fehér bundájú ragadozók elsődleges táplálékukat, a fókákat alapvetően a jégtáblákon vadásszák le. Amennyiben a sarki jégtakaró az előrelátható ütemben olvad, a nagytestű emlősök véglegesen eltűnnek Alaszkából. A megfogyatkozott populáció Kanada északi-sarki szigetvilágába és a Grönlandtól északra fekvő szigetekre fog visszaszorulni. A tudósok azt remélik, hogy a jegesmedve felkerül az Egyesült Államokban a veszélyeztetett állatok listájára. A sulinet.hu alapján a) Írd a pontsorra, hogy igazak (I) vagy hamisak (H) a következő állítások! 1) ....... A jegesmedvék étrendjében jelentős szerepet játszik a növényi táplálék is. 2) ....... A cikk megírásával egy időben a jegesmedve felkerült az Egyesült Államokban a veszélyeztetett állatok listájára. 3) ....... A tanulmány szerint 2050 körülre a jegesmedvék élettérének csak 42 százaléka marad meg. b) A globális felmelegedésen, az északi-sarki jégtakaró vékonyodásán, illetve a táplálékhiányon kívül milyen további okokra vezethető vissza a jegesmedvék számának jelentős csökkenése? A cikkben megnevezett további három ok: .................................................................... c) Egészítsd ki a cikk alapján a mondatot! A jegesmedvék legfőbb tápláléka a .......................................... . d)–e) Írd ki a szöveg harmadik bekezdéséből az alábbi meghatározásoknak megfelelő egy- egy szót! Valaminek a nagyobb része, többsége: ……………………… A kívánalmat, a szükségletet kielégítő, azt felülmúló mennyiségű: …………………………

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3661

Oldd meg a szöveggel kapcsolatos feladatokat! Június 27-én I. Szent László királyt ünnepeljük, a magyar lovagkor példaképét, alighanem a legnépszerűbb magyar szentet. A László név a szláv Vladislav (úrfi, uralkodó fia) származéka, a nevet bizonyára lengyel édesanyja, Richeza választotta. A keresztnév népszerűségét a belőle önállósult családnevek nagy száma is bizonyítja: László, Laczi, Lacza, Laczkó, Laczkfy, Lászlóffy. „Csillagok között fényességes csillag” − e szavakkal üdvözli a régi magyar énekszerző vitéz királyunkat, aki 1077 és 1095 között uralkodott. 49 éves, és a soron következő keresztes hadjárat kiszemelt vezére volt, amikor az unokaöccsével, Kálmánnal folyó viszálykodás közepette halálos szélhűdés érte 1095. július 29-én. Előbb Somogy- váron temették el, majd 1106-ban Váradon helyezték örök nyugalomra. Halálát követően kultusza gyorsan terjedt. Sírja csodatévő zarándokhely lett, mondák és legendák fonták körül alakját. Szentté avatását azonban csak III. Béla kezdeményezte 1192-ben. Kérésére III. Celesztin pápa két bíborost küldött, hogy a király nagyváradi sírjá- nál történt csodákat felülvizsgálják. Miután több csodás gyógyulás szemtanúi lehettek, a legenda szerint egy égi jel végképp meggyőzte az olasz csodaszakértőket. 1192. június 27- én déltájban a váradi székesegyház fölött fényes csillag gyúlt ki, s ott lebegett a magasban két órán át. Árpád-házi Szent László napját nem halála évfordulóján, hanem a csillag- jelenés napján ünnepeljük. Szigorú, de igazságos törvényalkotó volt, ennek eredménye- ként megszilárdult a magántulajdon védelme az országban. Uralkodása idején Magyar- ország, fennállása óta először, képes volt a hódításra. A mélyen hívő király uralkodása alatt avatták szentté Gellért püspököt, I. István királyt, Imre herceget, András és Benedek remetéket. Az erdely.ma/kultura alapján a) Írd a pontsorra, hogy igazak (I) vagy hamisak (H) a következő állítások! 1) ....... Kálmán kezdeményezte I. László szentté avatását. 2) ....... I. Lászlót szentté avatásakor helyezték örök nyugalomra Váradon. 3) ....... I. László folytatta elődei sikeres hódító hadjáratait. b) Hány szent nevét találjuk meg a szövegben? Egészítsd ki a mondatot! A szövegben .................... szent nevét találjuk meg. c) Állítsd számozással időrendi sorrendbe a Lászlóval kapcsolatos eseményeket! ……… III. Celesztin pápa két bíborost küld Váradra. ……… III. Béla születése. ……… Imre herceg szentté avatása. ……… A legenda szerint a váradi székesegyház fölött fényes csillag gyúlt ki. ……… Richeza születése. ……… László trónra lépése. d) Írd ki a szöveg harmadik bekezdéséből az alábbi meghatározásnak megfelelő szót! Égni, világítani kezdett: ………………………………………… e) Írd ki a szöveg harmadik bekezdéséből az egyszer s mindenkorra kifejezés rokon értelmű megfelelőjét! A rokon értelmű szó: ...........................……………………….

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3676

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! Mikszáth Kálmán: Különös házasság (részlet) Valami kis keverék volt ez a Horváth a régi professzorból és a mesékből fölszítt vár- úrból. Igazi komikus hatást tett mindenkire. Az első leányát, a Rozáliát is, hogy adta férj- hez! Kész nevetség. Szép termetes leány volt, akárcsak a régi királyasszony, a Mária Teré- zia. Nagy híre volt mindenütt, mint gazdag partinak, s jöttek mindenfelől az udvarlók, mint mézre a darazsak. A gőgös újgazdag kijelentette, hogy megveti a rangot, a szárma- zást és a vagyont, hanem csak olyan okos embernek adja a lányát, aki három kérdést meg- fejt, amit ő ad föl. (Nyilván hallotta a mesékből, hogy három aranyalmát kellett levágni előbb karddal a leventének, aki a várúr lányát megkapta.) Hát jött is egy fiatalember Bécsből, valami nagyeszű, aki megkérte. Azt mondták, roppant jövője van, még kancellár is lehet belőle. Ilyenféle hír előzte meg jöttét. Hát jól van, meghallgatta Horváth a fiatalember kérését nyájasan, s megmarasztotta ebédre, délutánra ígérvén a választ. Asztal fölött beszélgetett vele mindenféle, a tárgyhoz nem tartozó dolgokról. Elmondta, hogy azelőtt ő is megfordult néhányszor a birodalmi fő- városban, és hogy mindig a „Matschaker-Hof”-ba szokott szállni. Ebből kifolyólag aztán elkezdte beszélni, hogy milyen érdekes eseményből keletkezett a Matschaker-Hof elneve- zése. Hát úgy keletkezett, hogy mikor, azt mondja, a vendégfogadó fundamentumát ásták, találtak egy pléhládát, mélyen a földben. Kiássák, kiemelik, fölnyitják, hát több kisebb- nagyobb matschakerek voltak benne. Innen lett, öcsémuram, az elnevezés. A fiatalember nagyon figyelmes arcot vágott, és nagyon megelégedettnek látszott, hogy hát megtudta az elnevezés okát, egyéb észrevétele nem is volt. Gondolta türelmetle- nül, íme, egy ostoba anekdota – menjünk tovább. Az anekdota ostoba, sőt már akkor se volt új, hanem Horváth uram azontúl egyszerre hűvös lett iránta, és ebéd után kijelentette, hogy igen sajnálja, de a leány még nagyon fia- tal, még nem adja férjhez. – Ah, uram – szólt a fiatalember elszomorodva –, ez csak kifogás, vallja be. Érzem, hogy elégedetlenséget vontam magamra valamiben. Mondja meg, kérem, őszintén. Horváth megfogta a fiatalember kabátgombját, ez volt a kereskedői szokása, ha valaki- vel bizalmasan beszélt. – Hát lássa, unokaöcsém, magából sohase lesz az, aminek én képzeltem. Magában nincs igazi tanulási vágy, de ahelyett van nagyképűség. Magának tehát nincs nagy jövője. – De uram, hogyan állíthatja azt így egyszeribe? – Hogyan? Hát tudja ön, fiatalember, mi az a matschaker? Ön elpirul. Nem tudja. Sohase piruljon azért. Lássa, én se tudom, mi a matschaker. A különbség köztünk csak az, hogy én megkérdeztem volna: amit én nem tudok, azt én megtanulom, de nem vágok hoz- zá olyan képet, mintha tudnám. (Egy szó, mint száz, a fiatalember menyasszony nélkül ment vissza Bécsbe, de leg- alább többet tudott egy anekdotával.) a) A felsorolt tulajdonságok közül melyek nem jellemezték Horváth urat? Húzd alá! furfangos, képmutató, óvatos, gazdag, pénzsóvár, különc b) Fogalmazd meg, miért hasonlítja a történet Horváthot egy várúrhoz: .......................................................................................................... egy professzorhoz: ................................................................................................. c) Igaz vagy hamis? Karikázd be a megfelelőt! A) Horváth úr azért meséli el az anekdotát, mert kíváncsi, hogy mennyire művelt a fiú. igaz – hamis B) Rozália apja azért nem adja a fiatalemberhez a lányát, mert az még nagyon fiatal. igaz – hamis C) Az újgazdag Horváth olyan kérőt keresett a lányának, akit komolynak és megbízha- tónak tartott. igaz – hamis d) A történet szereplői közül ki ismeri pontosan a matschaker szó jelentését? e) Miért nem kérdezte meg a fiatalember, hogy mi az a matschaker? f) Kinek a véleményét tükrözik az alábbi mondatok? (Soronként húzd alá a megfelelő választ!) A) Kész nevetség. (1. bekezdés) az elbeszélőét Rozáliáét a fiatalemberét B) Íme egy ostoba anekdota – menjünk tovább. (4. bekezdés) az elbeszélőét a közvéleményét a fiatalemberét

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3708

Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! SCRABBLE Kártyajáték – Szabályok (részlet alapján) A kártyajátékot különböző korú és képességű játékosok is játszhatják együtt, akár nagyobb csoportokban is. A játék során a keresztrejtvényekhez hasonló módon egymásba kapcsolódó szavakat kell alkotni a betűkártyák felhasználásával, melyeknek eltérő pontértékük van. A játék menete Keverjétek meg alaposan a kártyákat, és helyezzétek őket a betűkkel lefelé az asztalra! A játék kezdetén minden játékos húz egy betűkártyát, így határozva meg a sorrendet – az kezd, aki az ábécé elejéhez legközelebb álló betűt húzza. Ezután tegyétek vissza a lapokat a pakliba! Ezt követően minden játékos 7 betűkártyát kap. Az első játékost az óramutató járásával megegyező irányban követik a többiek. Minden játékos minden körben kártyát cserélhet, passzolhat, vagy elhelyezhet egy szót az asztalon. Az első játékos két vagy több betűkártyája felhasználásával a lehető legjobb szót alkotja meg, majd elhelyezi azt az asztalon vízszintes (balról jobbra olvasva) vagy függőleges (felülről lefelé olvasva) irányban. Átlósan nem lehet szavakat lerakni. A következő játékos az asztalon szereplő szavak bármelyikét kiegészítheti a kártyái segítségével úgy, hogy újabb értelmes szó jöjjön létre. Az egyszerre lerakott összes lapnak egy sorban vagy oszlopban kell elhelyezkednie. Amikor rákerül a sor, bármelyik játékos dönthet úgy, hogy egy vagy akár az összes kártyáját kicseréli, ám ez esetben csak a következő körben kerül újra játékba. Ahány kártyát egy játékos lerakott, annyi új kártyát húz a pakliból. Győzelem A játékosok addig játszanak, amíg egyikük ki nem rakta valamennyi lapját, és nem tud újabb kártyát húzni, mert elfogyott a pakli. Ekkor mindenki összeadja a kezében maradt kártyák értékét, és levonja azt összpontszámából. Ha az egyik játékos minden lapját kijátszotta, a többiek kezében lévő kártyák összértékét hozzáadhatja saját pontjaihoz. Az győz, akinek a legtöbb pontja van. Engedélyezett szavak A Magyar értelmező kéziszótárban található bármely szó felhasználható, kivéve azokat, amelyeknek csak nagy kezdőbetűs alakja használatos, szintén kivéve a rövidítéseket és a ragokat, valamint a kötőjellel írt szavakat. Azok az idegen szavak, amelyeket már a magyar nyelv részének tekintünk, szintén felhasználhatók. Szótár vagy szószedet csak akkor használható, ha a játékosok az éppen lerakott szavak érvényességét kívánják ellenőrizni. a) Igazak vagy hamisak a Scrabble játékra vonatkozó állítások? Húzd alá a megfelelőt! A) A gyerekek a felnőttekkel együtt is játszhatják. igaz hamis B) Csak jó helyesírók játszhatják. igaz hamis C) Minden körben mindenkinek kell lapot húznia. igaz hamis D) Az a nyertes, aki a legtöbb kártyát tette le. igaz hamis E) A szótárral ellenőrizni lehet a szó létezését a lerakás előtt. igaz hamis b) A következő ábrán a játékosok elhelyezkedését és első húzott betűkártyáját láthatod. Határozd meg, ki kezdi a játékot, és írd a pontozott vonalra a játékosok játékbeli sorrendjét! Gergő „M” Kata „B” Bence „C” Tomi „Z” Jutka „O” Az 1. játékos neve:…………………. A 2. játékos neve: ………………… A 3. játékos neve: ………………… A 4. játékos neve: ………………… Az 5. játékos neve: ………………… c) Mikor marad ki valaki egy körön belül a játékból? ………………………………………………………………………………………………. d) Döntsd el, érvényesek-e az alábbi megoldások a játékban! Karikázd be az érvényes szavakat! FÖLD KB. IZEG-MOZOG RÁDIÓ BALATON e) A kezdő játékos betűkártyáiból az ÓRA szót szeretné lerakni. A megadott lehetőségek közül karikázd be a helyeseket! Ó R A Ó R R A R Ó A Ó

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3753

a) Írd a mondat melletti pontozott vonalra az adott mondat állítmányát! A) A húgod biztos tudta volna a választ. …………………………………. B) A szobádban jó helye lenne ennek a polcnak. …………………………………. C) Már nem fogom elérni a vonatot. …………………………………. D) A hegyre vezető út nagyon meredek volt. …………………………………. E) Legyél erős! …………………………………. b) Az alábbi mondat alapján állapítsd meg, hogy a következő két állítás igaz, hamis vagy nem dönthető el a válasz! A megfelelő választ húzd alá! Az osztály az idén már nem megy többször kirándulni. → I. Az osztály még szeretett volna kirándulni az idén. igaz hamis nem dönthető el → II. Az osztály az idén már volt kirándulni. igaz hamis nem dönthető el

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3763

a) Párosítsd a két csoport mondatait a szerkezetük szerint! Keresd meg a teljesen azonos mondatrészekből felépülő és azonos szerkezetű mondatokat, majd a második csoport megfelelő mondatának betűjelét (a nagybetűt) írd a pontozott részre! Vigyázz, két betű kimarad! I. Megérett a cseresznye, a meggy. …….. II. Az én könyvem a pad alatt hever. …….. III. Nagy volt a zűrzavar. …….. A) A büntetés szigorú lesz. B) A szülők és a gyerekek megérkeztek. C) Tegnap volt a verseny. D) Iskolánk felújítása hamarosan befejeződik. E) A torony teteje messziről látszik. b) A mondat alapján döntsd el az utána következő állításokról, hogy igazak-e, vagy sem, esetleg nem eldönthető a válasz! A megfelelő kifejezést húzd alá! Kati tegnap kivételesen egyedül ment színházba. I. Kati a szüleivel szokott színházba járni. igaz hamis nem eldönthető II. Kati szokott színházba járni. igaz hamis nem eldönthető

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3780

Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! Újra vár a cseszneki vár! Információ: Cseszneki Programiroda 8419 Csesznek, Vár út 51. E-mail: info@csesznekinyar.hu Tel./fax.: +36 88 436 110 Mobil: + 36 30 449 75 47 www.csesznekinyar.hu A gótikus lovagváráról nevezetes Cseszneken CSESZNEKI NYÁR elnevezéssel 1993 óta rendezünk különböző nagyszabású szabadtéri programokat, melyek változatos szórakozási lehetőséget kínálnak minden korosztály számára. A pazar szépségű cseszneki várban és a több mint 7 000 vendég befogadására alkalmas „Kőbánya” Szabadtéri Színpadon megrendezendő programjainkon sok szeretettel várjuk visszatérő régi és új vendégeinket. Belépőjegyek válthatók az ismert jegyirodákban, illetve az előadás napján a helyszínen. Utánvételes jegyvásárlási lehetőség a Cseszneki Programirodától. A programok megrendezése előtt minimum egy hónappal megváltott belépőjegyekre 20%-os kedvezményt biztosítunk. Programok: május 8. Zsigmond-napi történelmi íjászverseny május 8–9. Játékos, pecsétgyűjtős természetjárás mindenkinek július 10., 24., 31. Lovagi játékok július 10–11. Zöld sportok hétvégéje július 10. Tárogatófesztivál A Győrből Veszprémbe vezető főútvonal fölötti sziklaszirten magasodik a még romos állapotában is páratlanul szép gótikus vár. A több mint 700 esztendős erődítmény virágkora Zsigmond királyunk uralkodásának idejére tehető, amikor a várat birtokló Garai család impozáns lovagvárrá építette át az addig alacsony, belsőtornyos kis várat. Országosan is kiemelkedő szerepet a török időkben, majd a Rákóczi-szabadságharc idején kapott. A törökök két, a labancok egy alkalommal ostromolták, eredménytelenül. Utolsó tulajdonosai az Eszterházyak voltak, akik a XVIII. század közepére barokk várkastéllyá bővítették. Az 1810. évi földrengés nagy károkat okozott az épületegyüttesben, majd az 1820-as tűzvész meghozta végső leromlását. A várban jelenleg is folynak állagmegőrzési és rekonstrukciós munkálatok, melyek a látogathatóságot nem befolyásolják. A vár az év minden napján fogadja a látogatókat. Kapunyitás: 9 (télen 10) órakor Kapuzárás: kb. 19 órakor, télen sötétedés előtt 1 órával Belépődíj: diák, nyugdíjas 200 Ft, felnőtt 400 Ft Ingyenes vezetés: tavasztól őszig minden szombaton 11, vasárnap 15 órától Köszönjük, hogy látogatásával Ön is hozzájárult a vár rekonstrukciós munkálatainak a folytatásához! (A cseszneki vár prospektusa alapján) a) Hogyan kaphatnak információt az érdeklődők a várról? Nevezz meg legalább három módot! ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… b) Az alábbi időpontok közül mikor látogatható a vár, illetve mikor lehet ingyenes várvezetésen részt venni? Írd az igen vagy a nem szavakat a táblázat üres helyeire! a vár látogatható ingyenes vezetés igénybe vehető jan. 1. 18 óra 30 perc hétfő márc. 28. 9 óra 30 perc szombat aug. 15. 15 óra vasárnap c) A programok közül melyik idézi fel a középkort? Írj két példát! ……………………………………………………………………………………………… d) Mi lehet az oka, hogy Zsigmond napján rendezik az íjászversenyt? ……………………………………………………………………………………………… e) Hogyan lehet a legolcsóbban jegyet kapni a rendezvényekre? ……………………………………………………………………………………………… f) Mire fordítják a belépőkből származó összeget? ……………………………………………………………………………………………… g) Az alábbi állításokról döntsd el, hogy igazak (I) vagy hamisak (H)! I. A várat a labancok többször is el akarták foglalni. …… II. A Garaiak korában a lovagvár barokk stílusú volt. ……

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3783

a) Bővítsd egy-egy mondatrésszel a mondatokat úgy, hogy értelmes megállapítást fejezzenek ki! Az általad beírt bővítményről állapítsd meg, hogy milyen mondatrész pontosan (pl. helyhatározó)! A) Betegsége miatt barátjának az ajándékot a(z) ………………….…………. küldette el. B) A legkisebb ………………..…………..……………..…. régi kívánsága végre teljesült. C) Keretet is készítettünk az új ……………...………………….………………………… . A mondatrész pontos megnevezése: A) …………………………………………………………………………. B) …………………………………………………………………………. C) …………………………………………………………………………. b) A mondat alapján döntsd el az utána következő állításokról, hogy igazak-e, vagy sem, esetleg nem eldönthető a válasz! A megfelelő kifejezést húzd alá! Sajnos elvesztettem a kölcsönkapott könyvet, de veszek helyette másikat. I. A könyvet a könyv tulajdonosa vesztette el. igaz hamis nem dönthető el II. A beszélő helyre akarja hozni a hibáját. igaz hamis nem dönthető el

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3795

Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! A képregényről A magyar kultúrában nem mindig volt jelentős szerepe a képregényeknek. Amikor megjelentek a történeteket rajzok sorozatában elbeszélő füzetecskék, elsősorban a legfiatalabb korosztály számára készültek. A világ más tájékán azonban már megjelenésekor nagy jelentősége volt a képregénynek a tömegek kulturális igényének a kielégítésében, vagy ahogy külföldön nevezik, a comics-nak. Nyugat-Európában vagy még inkább az Amerikai Egyesült Államokban hódított és hódít még manapság is ez a műfaj. Hogy milyen erőteljesen befolyásolta a tömegek ízlését, világlátását a képregény, jól példázza Fritz Langnak, a fasizmus elől az USA-ba emigrált német rendezőnek az esete. Lang olyan közönségfilmet akart készíteni, amely az amerikai kultúrában, történelemben gyökerezik, ehhez viszont nem Amerika történelmével foglalkozó tudományos munkákat olvasott, hanem comics-okat, képregényeket. Ugyanis az amerikaiak tudatában saját történelmükről nem a tudomány által feltárt tények éltek, hanem a képregényekben megjelenített történelemkép. A képi mesélésnek a távoli múltba nyúlik a története. Gondoljunk a régi keleti kultúrákra, a sumér, asszír képi ábrázolásra vagy az írás kezdeti formáira, a képírásra, amikor leegyszerűsített ábrák rajzolásával rögzítették az emberek a mondandójukat. A görög vázafestészet istenek és hősök tetteinek megörökítésében összefüggő történeteket mesél el. Monumentális előzménye – egyik őse – a képregényeknek a híres Bayeux-i faliszőnyeg, amely majdnem hetven méter hosszúságú, és Hódító Vilmos történetét ábrázolja 58 epizódban. A könyvnyomtatás feltalálásával a képi ábrázolás elterjedésének új útja nyílt meg, a képek sokkal könnyebben voltak sokszorosíthatók. A képregények elterjedésében azonban az igazi áttörést a napilapok hozták. Az amerikai újságokban kezdettől fogva hatalmas szerepe és tere volt az illusztrációknak. A képes vasárnapi mellékletek érték el a legnagyobb sikert. Ezek a mellékletek folytatásokban közöltek kalandos képtörténeteket. Amelyik lap a legkedveltebb illusztrátort dolgoztatta, bízvást számíthatott nagyszámú olvasóközönségre. (Karácsony András nyomán) a) A megfelelő szövegrész kikeresésével határozd meg a képregény fogalmát! ……………………………………………………………………………………………… b) Igazak vagy hamisak a szöveg alapján az alábbi állítások? Húzd alá a megfelelőt! I. A képregényeknek a tömegek művelésében semmi szerepe nincs. igaz hamis II. Az ókori kultúrákban már fellelhető a képregények előzménye. igaz hamis III. Az amerikai képregények hitelesen ábrázolták a tudomány által feltárt történelmi tényeket. igaz hamis IV. Az amerikai újságoknak üzleti szempontból is fontossá vált, hogy sorozatban közöljenek comics-okat. igaz hamis c) A szöveg szerint melyik alkotás a legnagyobb előzménye a képregényeknek? ……………………………………………………………………………………………… d) Mit jelent az, hogy a könyvnyomtatás új utakat nyitott a képi ábrázolás elterjedésének? ……………………………………………………………………………………………… e)A műfaj megjelenésekor kiknek szánták elsősorban a képregényeket hazánkban és az USA-ban? hazánkban: …………………………………………… USA-ban: ……………………………………………. f) Fritz Lang számára miért volt különösen fontos új hazájában a képregények megismerése? Húzd alá a helyes választ! a képi ábrázolás érdekelte nyelvtanulását segítette megismerte belőle az amerikaiak történelemképét ez volt a hobbija így kevesebbet kellett olvasnia g) Mit jelent az illusztrátor szó? ………………………………………………………………………………………………

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3798

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd válaszolj a kérdésekre a szöveg alapján! Sakk! A sakk 1500 éves, indiai eredetű táblás játék, jóval korábbi, ismert előzményekkel. Szanszkrit nyelven csaturangának nevezték (a csatur négyet, az anga hadsereget jelent). A legenda szerint az uralkodó gyógyítására szánt és sikeresen alkalmazott játék feltalálója „csak” azt kérte vi- szonzásul, hogy a 64 mezőből álló tábla első négyzetére 1, a másodikra 2, a harmadikra 4 és ugyanígy minden továbbira kétszer annyi búzaszemet adjon, mint az előzőre. Az uralkodó örömmel teljesítette volna az első hallásra szerény kérést, de nem tehette, mert annyi búza nem volt, és azóta sincs a Földön. A 18 446 744 073 709 551 615 búzaszem Magyarország te- rületét majdnem 10 méter vastagon beborítaná! A játék szabályai a kezdetek óta valamelyest változtak, mint ahogy a sakkfigurák elnevezései is, de a lényeg megmaradt. A világos és a sötét sereg – király, vezér (Nyugat- Európában királynő), elefántok (Nyugaton futók), huszárok, harci szekerek (például a spanyo- loknál bástyák) és gyalogosok vagy parasztok – felállnak a tábla két-két szemközti szélső sorára, majd felváltva lépnek, hogy leüssék a másik királyát, de le már nem ütik, mert ha megtehetnék, azt jelenti: legyőzték – a helyzetet a perzsa eredetű matt szó jelöli. Magyar- országon – bizonyára azért, mert a játék nem nyugat felől érkezett – megmaradt az eredeti vezér név is annak ellenére, hogy Nyugat-Európában, a mórokat legyőző Kasztíliai Izabella tiszteletére, jó 500 éve királynőre változtatták. A sakk egyedi táblajáték, sok szempontból hasonlít a többihez, hiszen ebben is két szem- ben álló fél küzd a győzelemért. Itt a szerencsének nincs szerepe, a játékosok szellemi képes- sége dönt, mert mindig pontosan látható (a legtöbb táblás játékhoz hasonlóan, de a kártyától eltérően), hol tart a játszma. A szabályok bonyolultak, de nem annyira, hogy akár egy óvodás meg ne tanulhatná. Aki tud sakkozni, néhány lépést biztosan képes megjegyezni, nem kell a táblára néznie. Aki jól tud sakkozni, rengeteg játszmát ismer: emlékszik a sajátjaira és másokéira, amelyek valamiért felkeltették érdeklődését. A jó sakkozók egyszerre több ellenféllel is tudnak játszani: szimultánoznak; tábla nélkül is képesek követni a játszmákat: vakon játszanak; akár a kettőt egyszerre is teszik: vakszimultánoznak. (A szimultán szó azt jelenti: „egyszerre”.) Kempelen Farkas 250 évvel ezelőtt sakkozógépet készített. Ezt egy benne elrejtőzött em- ber működtette, azaz valójában nem a gép sakkozott. A múlt század közepe óta számítógépek is sakkoznak, emberek és egymás ellen is. Az élversenyzők ma már elemzéseiket segítő gépe- ket használnak. A világhálón te is találhatsz sakkprogramokat, gyakorlásra alkalmas gép- ellenfeleket. Ne feledd: a gép eszköz, nem érez és nem gondolkodik, de arra valóban jó, hogy az embert segítse. (Hegedűs Gábor nyomán) a) Mit jelent a játék eredeti elnevezése? b) Számozással állítsd időrendbe az eseményeket! Kezdd a legkorábbival! ___ Kempelen Farkas megalkotja sakkozógépét ___ Kasztíliai Izabella legyőzi a mórokat ___ a búzaszemes legenda ___ sakkozó számítógépek c) Az egyes sakkfigurákat máshogy nevezik Nyugat-Európában és Keleten. Csoporto- sítsd a következő elnevezéseket aszerint, hogy hol hogyan nevezik őket! Írd a számo- kat a megfelelő helyre! 1 – király; 2 – vezér; 3 – futó; 4 – harci szekér; 5 – királynő; 6 – elefánt; 7 – bástya Nyugat-Európa Kelet d) Döntsd el, hogy igazak-e vagy hamisak a következő állítások! A helyes választ húzd alá! I. A matt szó azt jelenti, hogy valaki leütötte az ellenfél királyát. igaz – hamis II. Magyarországon a vezért királynőnek is nevezik. igaz – hamis III. Sakktábla nélkül is lehet sakkozni. igaz – hamis e) Miben hasonlít a sakk a többi táblás játékhoz? Két dolgot említs a szöveg alapján! f) Fogalmazd meg a saját szavaiddal, mit jelent a vakszimultánozás! Az eredeti kifejezés sza- vait nem használhatod!

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3828

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! A tollaslabdajáték eredete (1) Az ember ősidők óta szeret játszani, évezredek óta a legkülönbözőbb játékokat találta ki és találja ki nap mint nap. A történelmi adatok szerint a tollaslabdajátéknak is több ezer éves a múltja. Egyik elődje a „szférika” gömbjáték, a másik a „paganika”. Az előbbi az ókori görögök, az utóbbi a rómaiak mindennapos gimnasztikájához tartozott. A hiteles feljegyzésekből tudjuk, hogy Kínában „di-dsien-dsi” néven játszották, majd a 14. században már Japánban is ismerték. A játszók maguk készítette kezdetleges, de néha még arannyal, ezüsttel is ékesített faütővel adogatták egymásnak a színes tollakkal tűzdelt bogyókat, gumókat. (2) Az inkák és az aztékok furcsa tollakkal ékesített, keményen kitömött bőrlabdacsot ütögetve játszottak. Moctezuma azték fejedelem maga is megmérkőzött minden naplementekor a kasztíliai vitézekkel az ősi város, Tenochtitlan labdaházában. A verseny díja egy arannyal teli kehely volt. Ezt a tollaslabdajátékot hozták először Európába a spanyol hódítók „indiaco” néven, amely a 17. századra Európa-szerte az arisztokrácia kedvtelésévé vált. A tollakhoz lassanként (a teniszütőhöz hasonlatos) ütő is társult, amellyel könnyebb volt a levegőben tartani a labdát. Feljegyezték, hogy ezt Nagy Katalin orosz cárnő is nagyon élvezte, Svédországban pedig Krisztina királynő játszott „featherball”-t tyúktollakból készített lágy labdával. A játékot maximális eleganciával, viszont minimális erőfeszítéssel űzték az előkelő hölgyek és urak, magától értetődően olyan öltözékben, amely amúgy is lehetetlenné tette volna a gyors vagy hirtelen mozdulatokat. Lényege az volt, hogy a labdát a partnerhez (még nem ellenfél) üssék. (3) A tollaslabdajáték mai formáját brit katonatisztek kezdték elterjeszteni, akik Indiában ismerték meg 1860 körül, majd később Angliában is meghonosították. 1872-ben az angliai Badminton fürdővároskában, Beaufort herceg birtokán játszották először versenyszerűen a tollaslabdázást; innen származik a versenysportág nemzetközi elnevezése. A herceg a füves gyepen kijelölte a pályát, és madzagot feszített ki hálóként, amely felett át kellett ütni a madártollakból készült labdát. (4) A badminton az 1972. és az 1988. évi nyári olimpiai játékokon bemutató sportágként szerepelt, de csak az 1992. évi barcelonai olimpián debütált férfi és női egyes, valamint a férfi és női páros versenyszámokkal. Az olimpiai rangra emelkedett versenysport rendszeres és sok edzésmunkát, nagy ügyességet, kitűnő reflexeket, kiváló állóképességet követel. A mérkőzések – főleg a párosok – a közönségnek rendkívüli látványt nyújtanak. Ám a tollaslabdajátékot életkor- tól és nemtől függetlenül mindenki űzheti. Szélcsendes időben szabadtéren kötetlen formában vagy pályán, továbbá fedett létesítményben (pl. tornateremben) is játszható. Aránylag olcsó sportfelszereléssel, viszonylag kevés gyakorlás után is egészséges testmozgást, jó szórakozást és sikerélményt jelent. (forrás: www.badminton.hu, www.tollaslabdazas.lapunk.hu) a) Hogyan nevezi a szöveg a következő népek játékát? Keresd meg a megfelelő kifejezést, és írd a betűjelét a pontsorra! Vigyázz, valamelyik népnévnek nem lesz párja! rómaiak: ..................................... A) di-dsien-dsi görögök: ..................................... B) paganika kínaiak: ..................................... C) indiaco aztékok: ..................................... D) featherball indiaiak: ..................................... E) szférika svédek: ..................................... b) Mi a tollaslabda versenysportág nemzetközi elnevezése? c) A 2. bekezdésből idézünk egy mondatot: „A játék lényege az volt, hogy a labdát a partnerhez (még nem ellenfél) üssék.” Miben más a tollaslabdajáték, ha a társunk partner, és nem ellenfél? d) Melyik bekezdés illusztrációja lehet az alábbi ábra? A bekezdés száma: ................ e) Melyik bekezdések tartalmát foglalják össze az alábbi címek? Írd be a táblázatba! A bekezdés címe Sorszáma Az előkelők játéka A játék ókori előképei Szabadidő- és versenysport f) Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak-e vagy hamisak! A helyes választ húzd alá! A) A tollaslabdajáték első európai megjelenése brit katonatiszteknek köszönhető. IGAZ – HAMIS B) A labda anyaga az idők során semmit nem változott. IGAZ – HAMIS C) 1972-ben lett először olimpiai versenyszám a tollaslabda. IGAZ – HAMIS

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3858

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! Te beszélsz legyezőül? Mit tehet az ifjú hölgy, ha árgus szemek figyelik, és nem beszélhet szíve választottjával? Hát üzen neki, méghozzá azzal, ami éppen a keze ügyébe esik, sőt, már a kezében is van! Persze nem lehet csak úgy összevissza mutogatni, feltűnően csapdosni: finom, nem feltűnő mozdulatokra van szükség. Ehhez azonban meg kell állapodni, melyik mozdulat mit jelent. És mi más a nyelv, ha nem megállapodáson alapuló jelrendszer? Manapság a legyezőről a kellemes hűsölésre asszociálunk, ez azonban nem volt mindig így. A száj elé tartott legyező lehetővé tette, hogy a hölgyek lopott mondatokat suttoghassanak egymásnak, és a különféle színű és más-más módon tartott legyező rengeteg információt hordozott. Ma már szinte elképzelni sem tudjuk, hogy milyen érzés lehet, mikor az embert folyton kísérgeti valaki. Ha megtehetnénk, hogy néhány órát az 1800-as évekbeli Duna-korzón töltsünk, minden bizonnyal meglepve tapasztalnánk, hogy a fiatal hölgyek kizárólag kísérővel sétálgatnak (korzóznak). Talán felesleges magyarázni, hogy a gardedám, vagyis az idősebb női kísérő azért volt mindig a kisasszonyok nyomában, hogy azok még véletlenül se tévelyedjenek el, ugyanis a gardedám mind az utcára, mind pedig az olyan társasági eseményekre, mint a bál és a táncmulatság, elkísérte a hölgyeket, akik így megőrizhették jó hírnevüket. A folytonos ellenőrzés mellett nem csoda hát, ha a fiatal szerelmesek egy árva szót sem válthattak egymással. A legyező nonverbális kommunikációra való használata kézenfekvőnek tűnt, hiszen nem volt olyan nő, aki ne hordott volna magánál legyezőt. Mehner Vilmos 1900 körül megjelent könyve részletekbe menően elemzi és magyarázza a legyezőnyelv mozdulatait. Ha ez a kötet nem születik meg, könnyen lehet, hogy ma csak bizonytalan feltevéseink lennének a legyezőnyelv megfejtésére, már ha lennének egyáltalán. Feltehetően mindkét nemnek ismernie kellett a legyezőnyelvet, hiszen hiába üzent a hölgy, ha a kiszemeltnek fogalma sem volt, hogy épp durva elutasítással vagy egy kacérkodó kérdéssel illették. A szerelmesek által leggyakrabban használt kommunikációs jelrendszerek szótára, a „Legujabb és Legteljesebb legyező-, kesztyű-, zsebkendő- és színnyelv” című kötet mintegy nyolcvanöt különböző mozdulatot és annak értelmezését sorolja fel, melyek közül bemutatunk néhány példát. 1. Ügyelnek ránk: vigyázz! – A félig zárt legyezővel jobb fülünket érintjük. 2. Szívesen leszek az arád! – A csukott legyezőt a keblünkre helyezzük. 3. Szeretlek! – A jobb kézben tartott nyitott legyezőt szívünkre helyezzük. 4. Meghalnék, ha elhagynál! – A zárt legyező hegyével, mint tőrrel szívünk felé mutatunk. 5. Te minden lányt elcsábítasz! – A legyezőt kinyitjuk, s a nyél nyílásain át tekintgetünk. 6. Igen! – Az egész nyitott legyezővel, melyet bal kézben tartunk, jobb orcánkat érintjük. 7. Nem! – Az egész nyitott legyezővel, melyet jobb kézben tartunk, bal orcánkat érintjük. Mindezek fényében nem nehéz elképzelni, hogy a 19. századi bálokon a mesés báli ruhák forgatagában mennyire nehéz lehetett egy épkézláb beszélgetést levezényelni. Félreértések akadhattak bőven, bár az is biztos, hogy a szemfüles szerelmesek megtalálták a módját, hogy ne csak a legyező segítségével kommunikáljanak. (Források: http://drmarinaploja.blogspot.hu/2013/02/te-beszelsz-legyezoul.html http://www.nyest.hu/hirek/beszel-on-legyezoul) a) Mi volt az oka a legyezőnyelv kialakulásának? ………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………. b) A szöveg mely idegen eredetű szavai fejezik ki az alábbi fogalmakat? A szavakat a megadott kifejezésnek megfelelően írd le, azaz toldalékold, ha szükséges! A) a Duna-parton sétálni: ..................................................... B) a fiatal hölgyek kísérője: ..................................................... C) nem szóbeli, nem nyelvi (kommunikáció): ..................................................... c) Igazak-e vagy hamisak a következő állítások? Karikázd be a helyes választ! A) Csak a hölgyek mutogattak a legyezőjükkel. IGAZ – HAMIS B) A gardedám arra ügyelt, hogy a lányok ne tévedjenek el az utcán. IGAZ – HAMIS C) A fiatal szerelmesek csak a legyező segítségével válthattak titkos jeleket. IGAZ – HAMIS d) Mi volt az üzenete az alábbi képeknek? Írd ki a szövegből a képekhez tartozó jelentés sorszámát! A) B) sorszám: …… sorszám: …… e) Vajon miért nem használják ma a szerelmesek a legyezőnyelvet? Írj legalább két különböző indokot! ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3873

A felsorolt szavak közül válaszd ki azt, amellyel kiegészíthető a mondat! A kiválasztott szót a megfelelő toldalékkal ellátva illeszd a mondatba! (A toldalék képző is lehet.) A rövidítést a megadott formában toldalékold! Észak-Balaton – játszik – hisz – 12 cm – Kossuth – kard a) Széchenyi sokat vitázott kortársával, ………………………………………………… b) A nyaralók kedvelt úti célja az ……………………………………. város, Keszthely. c) András ……………………………………….. magasabb Katinál. d) Gyerekek, ne …………………………….…….. a tűzzel! e) Barátaim, ne ………………………………… a hamis prófétáknak! f) Jancsi kezében az ostor egy varázsütésre …………………………………. változott.

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3886

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! A krakkói egyetem Ami Magyarországon nem sikerült Nagy Lajosnak, az Nagy Kázmérnak Krakkóban sikerült: 1364-ben olyan egyetemet hozott létre, amely azóta is folyamatosan működik. Az első magyar egyetem, a Lajos király által 1367-ben létrehozott pécsi intézmény nem élte túl az alapító halálát, ez lett a sorsa később Zsigmond és Mátyás hasonló próbálkozásainak is. Az első európai egyetemeket Itáliában és Angliában hozták létre, a prágai, Luxemburg Károly alapította „universitas” 1348-ban, a bécsi pedig egy évvel a krakkói után létesült. A latin szó egyik jelentésének megfelelően ezek az intézmények az oktatás „teljességére” törekedtek. Persze ne úgy képzeljük el őket, mint a mai felsőoktatási intézményeket: a legfontosabb egyetemi stúdiumok a bölcsészet, a jog és a teológia voltak – még az orvosi karok is a legtöbb helyen csak nagy késéssel jöttek létre. III. Kázmérnak a padovai és a bolognai intézmények lebegtek példaként a szeme előtt, amikor Krakkóban kollégiumokat hozott létre a lengyel fiatalok magas fokú oktatására a következő indoklással: „…a királyság hű alattvalói élvezzék a tudomány gyümölcseit, s ne kényszerüljenek idegenbe alamizsnát kérni!” Vagyis hogy ne kelljen külföldre menniük, otthon is megtanulhassanak mindent, ami abban a korban a „kiművelt emberfőknek” szükséges. Később az egyetem Hedvig királyné adományából egy hatalmas telekegyüttest vásárolt, és ezen építették fel az intézmény ma is álló, legrégibb épületeit, a gótikus Collegium Maiust („nagy kollégiumot”). Hedvig hamarosan bekövetkező halála után aztán Jagelló Ulászló – már csak elhunyt felesége emlékére is – maga is támogatta az egyetemet. Így történhetett, hogy később ezt az intézményt „Jagelló Egyetemként” kezdték el emlegetni, és ma is ezt a nevet viseli. (Szilágyi Rita Magyar királynék és nagyasszonyok című kötete nyomán) a) Tedd egyetemük megalakulásának időrendjébe az alábbi városneveket! A sorrendet a nevek mellé írt számmal jelöld! Kezdd a legkorábbival! Bécs: ..… Krakkó: ….. Pécs: ….. Prága: ….. b) Igazak-e vagy hamisak a következő állítások? Karikázd be a helyes választ! A) Nagy Lajos alapította az első magyarországi egyetemet. IGAZ – HAMIS B) A Jagelló Egyetemet az alapítóról nevezték el. IGAZ – HAMIS C) Hedvig Lengyelország királynéja volt. IGAZ – HAMIS D) A középkori egyetemeken kizárólag bölcsészetet, jogot és teológiát oktattak. IGAZ – HAMIS c) A szöveg alapján mi a következő szavak eredeti jelentése? Egy szóval válaszolj! universitas: ……………………………. maius: ……………………………. d) Milyen tevékenység kapcsolja össze a szövegben Nagy Lajost és Nagy Kázmért? ………………………………………………………………………………………… Melyiküké és miért tekinthető sikeresebbnek? ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… e) Egészítsd ki a következő szöveget úgy, hogy a beírt szó a megadott kérdésre válaszoljon! Ha szükséges, a szót lásd el a megfelelő toldalékkal is! Ne használj rövidítéseket és/vagy számjegyeket! A) Melyik országban? A Jagelló Egyetem …………………..……………… működik. B) Hányadikként? Nagy Kázmér az azonos nevű uralkodók sorában …….……………………… viselte a koronát.

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 3888

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! Szerized az édi nyelvet? (1) A mai magyar nyelvhasználat egyik legismertebb és leginkább visszatetsző jelensége az édi, husi, uncsi stb. típusba tartozó szavak elterjedése és használata. A „mozgalom” ellen rengetegen lépnek fel, nyelvművelők és laikusok egyaránt. Mi lehet a kifogás a fenti – szabályosan működő, a főneveket (naci – nadrág, üccsi – üdítő), a mellékneveket (édi – édes, husi – húsos) és az igéket (pl. becsomiz – becsomagol, szeriz – szeret) egyaránt érintő jelenséggel szemben? A leggyakoribb indokok az igénytelenség, a gyerekesség, a mézesmázosság, a nyelvi romlás. Ám lehet, hogy a fenti szócsoport felett túl könnyen törnek pálcát az ellenzők. (2) A szavak képzésében semmi huncutság nincs: a beszélő valahol az első szótag határán elnyisszantja a szót (pl. kar-ácsony), majd hozzábiggyeszti az -i képzőt (kari). Sőt, nem is feltétlenül az -i-t, mivel a választék nagyobb. A végződés lehet pl. -ci: ruci (ruha), tünci (tündéri), -csi: szemcsi (szemüveg), telcsi (telefon) vagy -szi: tüdőgyuszi (tüdőgyulladás). Ugyanaz a szó több mindent is jelenthet – gondoljunk csak a cuki (cukros/ aranyos/cukrászda) vagy a vili (világos/villamos) szópárokra. (3) A fent említett típusba tartozó szavak közül néhány minden magyar ember szókincsében benne van. Hiszen szinte biztos, hogy mindenki használta már az alábbi szavak valamelyikét: csoki (csokoládé), mozi (mozgóképszínház), süti (sütemény). Ezek mára teljesen bevett, úgynevezett „szótári” alakok. E szavak legtermészetesebb és legismertebb használati köre a gyereknyelvé. A gyermekek szeretik a játékosságot, a mulatságos hangzást, a rövid, könnyen érthető szavakat. Az ide tartozó szavak mind kapcsolódnak a gyerekek világához: bölcsi (bölcsőde), hugi (húg), isi (iskola), nyuszi (kisnyúl), ovi (óvoda). A szaknyelvekben szintén meglepően magas az ilyen típusú szavak száma. Ilyenek pl. az informatikába tartozó moncsi (monitor), noti (noteszgép) vagy proci (processzor), sőt a roppant férfias rendőri nyelvből sem hiányoznak: biri (helyszíni bírság), őrmi (őrmester), szoli (szolgálat). Céljuk minden esetben a rövidítés, esetleg a feszültségoldás – de hivatalos helyzetben természetesen sosem fordulnak elő. (4) Vajon miért annyira zavaró ez a fajta nyelvhasználat? Miért bélyegzi meg a közvélemény? A válasz roppant egyszerű: nem a szavakkal van probléma, hanem magával a stílussal. A „plázás” ifjúsági nyelvre ugyanis nem csupán az -i képző kiemelt szeretete, hanem pl. egyes kifejezések (kivi vok – kíváncsi vagyok’, naon – nagyon’) túlzott használata, jellegzetes hanghordozás, beszédstílus (affektálás, hadarás), öltözködés, zenei ízlés, sőt életforma jellemző. A rosszallás ennek a stílusnak, illetve a stílus teremtőinek és követőinek szól. Engem is zavart, amikor az egyik ismerősöm megkérdezte: „Na, mi volt a karcsi ajcsi?” Azaz karácsonyi ajándék. (https://www.nyest.hu/hirek/vili-naci-uccsi...) a) A cikk melyik két bekezdésének lehetne adni a következő alcímeket? A két bekezdés számát írd a megfelelő pontsorra! A) Így beszélünk mi: ................................. B) Hogyan hozunk létre „édi” szavakat? ................................. b) Döntsd el, hogy igazak vagy hamisak-e az alábbi állítások! Karikázd be a helyes választ! A) A felnőtt férfiak egyáltalán nem használják az „édi” nyelv szavait. IGAZ – HAMIS B) A közvélemény megbélyegzi az összes -i kicsinyítő képzős szó használatát. IGAZ – HAMIS C) Az ellenzőket nem csak a jellegzetes szóhasználat zavarja. IGAZ – HAMIS c) Az 1. bekezdés végén szerepel a pálcát tör felette szólás. Mi a jelentése? d) Ahogy olvashattuk, az „édi” nyelv szavaira jellemző a többértelműség. Mit érthet pl. a szoli szó alatt az, aki barnulni vágyik, illetve egy rendőr? aki barnulni vágyik: .................................................................. rendőr: .................................................................. e) A 4. bekezdés végén a cikk írója hoz egy személyes példát is. Vajon miért zavarta őt, amikor egy ismerőse megkérdezte tőle, hogy „Na, mi volt a karcsi ajcsi?” Lackfi János egyik versének két versszaka is ezt az „édi” nyelvet figurázza ki. Olvasd el figyelmesen, majd oldd meg a feladatokat! Lackfi János: Véletlen (részletek) […] […] koviubi pörivel vidikazi zacsiban a kedvencem a víkendem lekipali csokival csörizi a telimet jaj vétkeztem a véletlen (http://www.lackfi-janos.hu/veletlen/) f) Minek a rövidítése a 3. versszakban a „koviubi pörivel” és a „lekipali”? koviubi pörivel: .................................................................. lekipali: .................................................................. g) Írj egy példát a versből arra, hogy az „édi” nyelv az igéket is érinti! Az „édi” ige: ……………………………

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 7516

Olvasd el figyelmesen a következő két szöveget, majd oldd meg a feladatokat! A Normafa története két internetes forrás alapján Első szöveg: A Normafa lejtőjének tetején állt egy vén bükkfa, amely egy monda szerint Mátyás király születésekor sarjadt. Több ízben villámcsapás érte. Írók, költők, művészek kedvelt kirándulóhelye volt. Társai mulattatására 1840-ben itt énekelte Bellini Norma című operájának nagyáriáját Schodelné Klein Rozália, európai hírű énekesnőnk. Ettől kezdve a korábban Viharbükknek nevezett fát Normafának nevezték. A korhadt faóriás 1927. június 19-én, vasárnap délelőtt dőlt ki. Később egy oszlopra erősített tábla Devecseri Gábor soraival jelezte, hogy ott állott a Normafa. Emlékére a főváros 1962-ben egy új bükkfát ültetett, az eredeti fa helyén ma emléktábla áll. A kidőlt fatörzset a Margit-szigeti artézi forrás medencéjében helyezték el, hogy a mészköves bevonat örök időkre konzerválja. Időközben azonban megfeledkeztek róla, és a vízesés falához támasztott törzset a rárakódott, vastag mészbevonat elválaszthatatlanul odakötötte a falhoz, ma is ott látható. (http://www.normafa.hu/) Második szöveg: A Normafa eredetileg egy terebélyes öreg bükk volt, mely alatt a mondák szerint még Mátyás király is megpihent, egy másik változat szerint pedig a király születésekor sarjadt ki a fa. A fát többször is villámcsapás érte, majd 1927. június 19-én egy villám végleg elpusztította. A fa és környéke a Nemzeti Színház tagjainak igen kedvelt kirándulóhelye volt. A színészek, amikor nem volt színházi előadás, ide jártak pihenni. Maga a fa arról kapta a nevét, hogy egy alkalommal, 1840-ben Nyáry Pál átnyújtotta Schodelné Klein Rozália világhírű operaénekesnőnk részére a közönség ajándékát, egy ezüstsarlót, aki ekkor örömében elénekelte a címszereplő nagyáriáját Bellini Norma című operájából. Ennek az eseménynek az emlékét őrzi a Normafa elnevezés. A fa neve eredetileg Viharbükk volt, de Gettinger Tivadar 1865-ben megjelent német nyelvű útikönyve már Normafa néven említi. Később a fatörzs csonkját a főváros konzerválni szerette volna, ezért a Margit-szigeti artézi forrás vízesése alá helyezték, hogy a meszes víz idővel rárakódó mészköves bevonata örök időkre konzerválja. Sajnos a híres fa csonkja ennek ellenére elkorhadt. A Budapesti Művész és Opera Sportkör 1962-ben új bükkfát ültetett, és 1967-ben emléktáblát is emelt. Az emléktáblán a Normafa története és Devecseri Gábor (1917-1971) pár soros verse olvasható a Normafáról. (https://hu.wikipedia.org/wiki/Normafa) a) Ki volt Norma? ............................................................................................................. b) Döntsd el az alábbi állításokról, hogy melyik szövegben fordulnak elő! Írd a pontsorra a megfelelő számot! 1) az 1. szövegben szerepel 2) a 2. szövegben szerepel 3) mindkettőben szerepel A) A fa egy monda szerint Mátyás király születésekor sarjadt. ................. B) A fát véglegesen egy villámcsapás pusztította el. ................. C) A fa emlékére a főváros új fát ültetett. ................. D) A fának korábban Viharbükk volt a neve. ................. c) Igaz vagy hamis? Karikázd be a megfelelőt! I. Devecseri Gábor jelen volt azon a kiránduláson, amelyiken Schodelné énekelt. IGAZ – HAMIS II. A Margit-szigeti meszes artézi vízzel akarták tartósítani a fa csonkját. IGAZ – HAMIS d) A második szöveg alapján milyen sorrendben követik egymást az alábbi események? Számozd be! Kezdd a legkorábbival! Nyáry Pál ajándékot nyújt át Schodelnénak. ..................................... A fa végleg elpusztul. ..................................... Írásban olvasható a Normafa név. ..................................... e) A két szöveg a történet egyes elemeit nem egyformán meséli el. Keress két példát a különbségekre, és töltsd ki a táblázatot a megfelelő, különböző információkkal! az első szövegben: a második szövegben: 1. példa: 2. példa:

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 7632

Olvasd el figyelmesen a következő állításokat! Tegnap a bátyámmal és a barátommal moziban voltam. A film nem tetszett nekem, mert nagyon elfáradok, ha a hallott idegen szöveget nekem kell lefordítani. A főszereplő színész ugyan a barátom kedvence, de én még egy filmben sem láttam. A fenti mondatok alapján a következő állítások közül melyek igazak biztosan? Karikázd be ezeknek az állításoknak a betűjelét! Vigyázz, a rossz megoldásokért pontlevonás jár! A) A barátomnak tetszett a film. B) A főszereplő színészt mindnyájan ismertük. C) A testvérem, akivel moziban voltam, idősebb nálam. D) A barátomnak nem az a kedvenc színésze, aki nekem. E) A barátom rendszeresen jár moziba. F) Nem szinkronizált filmet láttunk.

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 10491

Olvasd el figyelmesen Radnóti Miklós versét, majd oldd meg a rá vonatkozó feladatokat! Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom, alszik a pókháló közelében a légy a falon; csönd van a házban, az éber egér se kapargál, alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály, kasban a méh, rózsában a rózsabogár, alszik a pergő búzaszemekben a nyár, alszik a holdban a láng, hideg érem az égen; fölkel az ősz és lopni lopakszik az éjben. a) Az alábbi kifejezések közül melyik kettő illik leginkább a versre? Húzd alá ezeket! hajnalodik / éjszaka / vihar előtt / napfogyatkozás / nyárutó b) Melyik az a költői eszköz, amelyik nem jellemző a versre? Húzd alá a megfelelőt! halmozás (felsorolás), megszemélyesítés, ismétlés, hasonlat c) Jelöld meg aláhúzással az alábbi állítások közül az egyetlen hamisat! A vers hexameterekből áll, a sorok végén páros rímekkel. A „hideg érem” kifejezés a versben a hold metaforája. A versben kevés a mozgást jelentő ige, s ez a művet inkább leíró jellegűvé teszi. d) A versben egyszerre van jelen a nyugalom és a nyugtalanság. Indokold ezt az állítást egy-két mondatban a saját szavaiddal!

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 10493

Olvasd el figyelmesen az alábbi szövegeket, majd oldd meg a feladatokat! Luca-napi népszokások (1) Szent Luca a legenda szerint keresztény hitéért halt vértanúhalált, neve a latin „lux”, azaz fény szóból származik. Ünnepnapja a Gergely-naptár bevezetése előtt az esztendő legrövidebb napja, egyúttal a téli napforduló kezdete volt. Ezért december 13-a tele van olyan tilalmakkal, jóslásokkal, amelyek befolyással vannak a következő esztendőre. (2) A magyar néphit szerint Luca alakja kettős, egyrészt kapcsolatos a legendabeli Szent Lucával, másrészt egy boszorkányszerű, rontó nőalakkal. Ez utóbbi kísértetszerű jelenség, aki emberek, állatok kárát okozhatja. Ezért Luca napját az egész magyar nyelvterületen gonoszjáró napnak tartották, így különösen a boszorkányok rontása ellen kellett védekezni. (3) Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi szokás, hiedelem, jóslás, tiltás kapcsolódna, mint december 13-ához. Ez a nap éppúgy alkalmas volt termékenység varázslására, mint házasság- és időjóslásra vagy bizonyos női munkák tiltására, ez utóbbi azt jelentette, hogy Luca napján régen tilos volt fonni, sütni, mosni. (4) A Luca-naptár szerint a következő esztendő januárjában olyan idő lesz, mint Luca napján, februárban olyan, mint Luca másnapján, és így tovább egészen karácsonyig, ami a következő decemberi időjárásra utal. Az időjárásra a székelyek hagymából jósoltak. A vöröshagymából lefejtettek 12 réteget, ez az év egy-egy hónapjának felelt meg. Mindegyikbe egy kevés sót szórtak, s amelyikben elolvadt, az a hónap esősnek ígérkezett, a többi száraznak. Luca-napkor vetik a Luca-búzát, amely ha karácsonyra kizöldül, jó termés várható. (5) Ehhez a naphoz kötődik a legismertebb hagyomány, a Luca-szék készítése. Ekkor kezdték el faragni, de minden nap csak egyetlen műveletet volt szabad rajta elvégezni, és karácsony szentestéjére kellett elkészülnie. Azon az éjszakán a misére magukkal vitték, hiszen ha ráálltak, megláthatták a boszorkányokat. (6) Luca napjának hajnalán volt szokásban a lucázás vagy kotyolás, ilyenkor a gyerekek körbejárták a házakat, és szalmán térdepelve mondókákkal bő termést ígértek kisebb ajándékokért cserébe. Szabó T. Anna: Lucázás Luca napján nincsen munka, Az év legsötétebb napján dolgoztatok eleget! egy kis tavasz kell nekünk: Ne mossatok, ne fonjatok, Karácsonyra kizöldülő ne süssetek kenyeret! Luca-búzát keltetünk! Luca napján kilenc fából Hidegen és sötétségen Luca-széket kezdjetek, győz a gyertya, győz a fény – bikaszarvú boszorkányok, nincsen ördög, sem boszorkány mostantól reszkessenek! az angyalok ünnepén! (A feladathoz igazított szöveg, forrásai: http://szabotanna.com/versek/gyerekversek; http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz; wikipedia.org/wiki/Luca-napi_szokások) a) Írj le két olyan információt a Luca-nappal kapcsolatban, amelyik a versben és a prózai szövegben is szerepel! 1. információ: .................................................................................................................. 2. információ: .................................................................................................................. b) A két szövegből kiderülnek a Luca-szék készítésének a szabályai. Írj le ezekből hármat! c) A 4. bekezdés alapján melyik hónap időjárása jósolható meg december 15-e időjárásából? d) Milyen ellentét van a Luca név jelentése és Luca napja között? Fogalmazd meg egy mondatban! e) Ezt az ellentétet a versben milyen szópárok (fogalompárok) fogalmazzák meg? Írj ki egy példát! f) A magyar néphit szerint milyen kettősséget hordoz Luca alakja? g) A Luca-naphoz köthető állítások közül írd a megfelelő példa betűjelét az alábbi fogalmakhoz! hiedelem: …………… jóslás: …………… tiltás: …………… A beírandó példák: A) ezen a napon az asszonyok nem sütöttek kenyeret B) a Luca-székről meglátni a boszorkányt C) Luca-búza ültetése h) Igaz vagy hamis? Karikázd be a megfelelőt! A) Ha valaki december 13-án ráállt a Luca-székre, megláthatta a boszorkányokat. IGAZ – HAMIS B) Luca napja a Gergely-naptár szerint az év legrövidebb napja. IGAZ – HAMIS C) A gyerekek kisebb ajándékokat osztogatva járták körbe a házakat. IGAZ – HAMIS

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 10494

Olvasd el figyelmesen a következő verset, majd oldd meg a feladatokat! Kányádi Sándor: Haragos a kicsi patak Haragos a kicsi patak, – Így tavasszal szemlátomást nő a mérge. mind magasztal, Hajkurássza a ludakat, udvarolnak, kurizálnak, meneküljön, aki réce. folyton bennem mártóznának. De amihelyt meglankadok, Méltatlankodnak a ludak, s nyár jöttével megapadok, ártatlankodnak a récék. gőgös nyakkal, tele beggyel Nincs a mérges kicsi patak lépnek átal este, reggel, medrében egy csöppnyi részvét. s fáradékony cérna-vékony gilisztának titulálnak. a) Helyettesítsd a vers következő szavait egy, a vers szövegébe tartalmilag illő szóval! átal: ………………………… amihelyt: ………………………… magasztal: ………………………… b) Milyen költői eszköz a cérna-vékony giliszta kifejezés? Húzd alá a megfelelőt! megszemélyesítés, allegória, alliteráció, metafora c) Mikor és miért gőgösek a ludak? d) Ki szólal meg a gondolatjel (–) utáni részben? e) Az alábbi állítások közül csak egy igaz a versre. Húzd alá a megfelelőt! A versre a páros rím és az ütemhangsúlyos ritmus a jellemző. A vers szabálytalan ritmusú, keresztrímes sorokból áll. A versben az egymással rímelő sorok azonos ritmusúak.

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 8913

Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, majd oldd meg a feladatokat! Hófehérke, Gandalf és Árven az anyakönyvezhető nevek listáján (1) Babér, Gyömbér, Fahéj vagy Ánizs – ezek közül bármely névvel illethetjük újszülött kislányunkat, derül ki az MTA Nyelvtudományi Intézete által jóváhagyott utónevek jegyzékéből. A leendő szülők közel négyezer keresztnév közül választhatnak, a fűszerek mellett pedig kedvenc virágjuk, sőt kedvenc filmjeik főszereplőinek neveit is adhatják gyermekeiknek: a kislány büszkén viselheti az Amidala, a Hófehérke vagy az Árven neveket, a kisfiú pedig lehet Gandalf, Frodó vagy Szedrik. (2) „Ma a névadást a sokszínűségre való törekvés jellemzi” – mondja Raátz Judit nyelvész. A hagyományos nevek, mint az Erzsébet, a Márta, a Katalin vagy a Mária ma már kevésbé közkedveltek, és a konvencionális fiúnevek is háttérbe szorultak, ugyanakkor az apa nevének a továbbvitele még gyakran előfordul. Az anyakönyvezhető nevek közül is a ritkább, különlegesebb nevet választják a szülők, most az a divatos, hogy olyan nevet kapjon a gyermek, amely egyedi, ritka, esetleg olyat, amelyet még soha senki nem viselt. Ez utóbbi esetben a szülőknek mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, ha kérvényezni szeretnék egy új név bejegyzését, sőt bizonyos eljárásoknak is meg kell felelniük. Például a szülők által választott utónevet a kiejtésének megfelelően a mai magyar helyesírás szabályai szerint kell bejegyezni. Justinnak tehát bárki nevezheti a fiát, ám azt Dzsasztinnak kell írni, és ennek megfelelően lehet lányunk Dzsenet, Britni vagy Dzsindzser. (3) Nem javasolják bejegyzésre a földrajzi névként, márkanévként és művésznévként használt alakokat, például a Gyimest, a Benettont vagy a Zsédát, de a meglévő nevek túlzott becéző formáit sem, így nem lehet Icuskának vagy Zsozsónak nevezni a gyerekeket. A magyar helyesírás betartása mellett fontos, hogy egy személy legfeljebb két keresztnevet viselhet; és hogy fiú csak fiú-, lány pedig csak lánynevet kaphat. Az Akadémiára érkezett kérelmek közül persze nem mindegyik megy át. Az elutasított férfinevek között van például a Christian, az Andrea, a Mani, a Zé vagy a Felhő, a női nevek között pedig a Mazsola, az Elizabeth vagy az Edy. (4) „A névadásra vonatkozó törvények nálunk a gyereket nem védik, és ez a legnagyobb fájdalmunk” – mondja Raátz Judit, akinek a felmérései szerint a szülőknek nem számít már sem a név eredete, sem a hagyománytisztelet; az elsődleges szempont a név hangzása és egyedisége. A keresztnév és a családnév egymáshoz való viszonya pedig a többség számára mindegy. Így nőhet fel Végh Béla, Cserepes Virág vagy Karácsonyi Ajándék. (5) A névnap azonban továbbra is fontos, viszont az újonnan anyakönyvezett nevek nem szerepelnek a hagyományos naptárakban. Ennek oka az, hogy a névnap az adott nevet viselő védőszent ünnepe, meghatározása egyházi hagyományokon alapszik. Az MTA tehát nem tud abban segíteni, hogy a Bongorok, Barackok, Kventinek, Rokkók vagy Bóbiták is ünnepelhessék a nevük napját. (6) Népszerűség tekintetében az elmúlt öt évben a lánynevek közül a Hanna, az Anna és a Jázmin végzett az élen, a fiúnevek közül pedig a Bence, a Máté és a Levente. Az első 100 között szerepel a Brendon és a Bennett is, a lánynevek közül pedig nagy népszerűségnek örvend a Vanessza, a Hanga, a Dzsenifer és a Tifani is. Forrás: http://nol.hu/mozaik/hofeherke__gandalf_es_arven_az_anyakonyvezheto_nevek_listajan-143744 a) Állapítsd meg, hogy a cikk alapján igazak-e vagy hamisak az alábbi állítások! A helyes választ húzd alá! A) A Justin név anyakönyvezhető Magyarországon ilyen alakban. IGAZ – HAMIS B) Előfordulhat, hogy egy rajzfilmszereplő nevét kapja egy újszülött. IGAZ – HAMIS C) Az egyedi nevek engedélyezéséért fizetni kell. IGAZ – HAMIS b) Egy fiú esetében milyen szempont alapján utasítják el a nyelvészek az alábbi névötleteket? A) Andrea: .......................................................................................................................... B) Christian: ....................................................................................................................... C) Opel, Fiat: ...................................................................................................................... c) Miért nem szerepel a hagyományos naptárakban a Barack név? d) Értelmezd az 4. bekezdés alábbi megállapítását! Mire gondolhat Raátz Judit? „A névadásra vonatkozó törvények nálunk a gyereket nem védik, és ez a legnagyobb fájdalmunk.” e) Az alábbi képek, ábrák leginkább melyik bekezdés illusztrálására valók? Írd a bekezdés számát a kép melletti pontsorra! A) ………… B) ………… C) …………

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 8914

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! Az újkori olimpiai játékok (1) A Nemzetközi Olimpiai Bizottságot 16 tag alapította meg Párizsban, nevüket márványtábla őrzi az első újkori olimpiai játékok helyszínén. A NOB a mai napig is működő szervezet, és minden politikai, illetve sportszervezettől elkülönülő, önálló, tehát autonóm intézményként működik. Új tagjait a már meglévő tagok választják ki titkos szavazással. A tagság előfeltétele, hogy a jelölt olyan ország állampolgára legyen, amelynek olimpiai bizottságát a NOB elismerte. Feltétel még az angol vagy a francia nyelv ismerete, hiszen ezek a NOB hivatalos nyelvei. A megválasztott tag 80 éves koráig tevékenykedhet a szervezeten belül. Tisztségét el is vehetik tőle, ha nem vesz részt aktívan a munkában, elhagyja hazáját, vagy méltatlanná válik e tisztség betöltésére. (2) Az olimpiai zászlón található öt karika összefonódása az 5 kontinens sportolóinak találkozását szimbolizálja. A zászlót a nyitóünnepségen felvonják, a záróceremónián pedig leeresztik. Az öt karika jelképezi magát az 5 földrészt is: a sárga Ázsiát, a fekete Afrikát, a kék Európát, a piros Amerikát, a zöld Óceániát. A zászló alapja a fehér szín, amely a nemzetek közötti barátságot és békét szimbolizálja. Külön érdekesség, hogy a világ nemzeteinek zászlói tartalmaznak legalább egy színt az olimpia színeiből. (3) A versenyzők és a bírák az 1920-ban Antwerpenben rendezett olimpia óta minden alkalommal esküt tesznek a verseny tisztaságára és a becsületes küzdelemre. Az olimpia jelmondata így hangzik: „Gyorsabban, magasabbra, erősebben!” Az olimpiai láng a részt vevő országok közötti egységet, a békét és harmóniát jelképezi már az 1936-os berlini olimpia óta. A lángot négyévente Olümpiában egy fémtükör és a napsugarak segítségével lobbantják fel. (4) Az első újkori olimpiára Athénban került sor 1896. április 6. és 15. között, azóta négyévente rendezik meg a sportolók nemes versengését. Az 1908. évi londoni olimpián a részt vevő országok sportolói először vonulhattak fel hazájuk lobogói alatt nemzetenként, ahogyan a mai napig látjuk a nyitóünnepségek műsorában. Itt hangzott el először a máig leggyakrabban idézett mondás az olimpiával kapcsolatban: „Az olimpián nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos.” Az 1932-es Los Angeles-i játékokra építették a szervezők az első olimpiai falut, ahol elszállásolták a versenyzőket. Ezen az olimpián állhattak a sportolók először dobogóra, és az első helyezett tiszteletére eljátszották nemzetének a himnuszát. (5) 1992-ig a téli olimpiát mindig a nyári játékokkal azonos év telén rendezték, 1994-től pedig beállt a ma is érvényes kétéves váltakozás a nyári és téli olimpiák rendezésében. A téli olimpiai játékok lebonyolítása sokkal inkább függ az időjárási és földrajzi tényezőktől, mint a nyári olimpiáké. A nyári olimpiákat néhány kivétellel fővárosokban rendezték a fejlett infrastruktúra miatt, míg a téli olimpiák rendezési jogát kis lélekszámú hegyvidéki üdülőfaluk is elnyerték. (A feladathoz igazított szöveg, forrásai: https://tudomanyplaza.hu/a-nyari-olimpia-ujkori-tortenete, https://tudomanyplaza.hu/teli-olimpia-tortenelme/) a) Számozással állítsd időrendbe az alábbi szokások kialakulását a szöveg információi alapján! Kezdd a legkorábban kialakult hagyománnyal! a sportolók felvonulása nemzetenként ..................................... az első olimpiai eskü ..................................... az első olimpiai láng fellobbanása ..................................... az olimpiai falu megépítése ..................................... b) Megadtuk a szöveg 2 szavának a jelentését. Írd ki a szövegből a szómagyarázatok mellé a megfelelő idegen eredetű szót! A) önálló, független: ..................................... B) ünnepség: ..................................... c) Igaz vagy hamis? Karikázd be a megfelelőt! A) Téli olimpiákat kétévente rendeznek. IGAZ – HAMIS B) Az egyes nemzetek zászlaja tartalmazza az összes olimpiai színt. IGAZ – HAMIS C) A nyári olimpiák helyszínének kiválasztása nem igazán függ az adott település természeti adottságaitól. IGAZ – HAMIS D) A NOB-ot alapító tagok nevét márványtábla örökíti meg Párizsban. IGAZ – HAMIS d) Válaszd ki a felsoroltak közül azokat a feltételeket, amelyek alapján a NOB tagja lehet valaki! A kiválasztott állítások betűjelét írd a pontsorra! Vigyázz, a hibás válaszért pontlevonás jár! Csak a pontsorra írt válaszok értékelhetők. A NOB tagja lehet, aki: A) még nincs 80 éves, B) országának olimpiai bizottsága megszavazta a tagságát, C) angol és francia nyelvismerettel rendelkezik, D) a hazájában él. A megfelelő állítások betűjelei: ................................................... e) Mit jelképeznek az olimpiai zászló egyes elemei? Legalább 2 különböző példával töltsd ki a táblázatot! a zászló eleme az elem jelentése az egyik példa a másik példa

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 8899

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! Az állatok időjóslása (1) Egykori kalendáriumok megsárgult lapjait forgatva gyakran találkozhatunk olyan tanácsokkal, előrejelzésekkel, amelyek az időjárásra vonatkoznak. Ezen nem kell csodálkoznunk, hiszen a régi korok emberei igencsak ki voltak szolgáltatva az időjárás szeszélyeinek és mostohaságának. Az időjósláshoz sok ezer furcsábbnál furcsább hiedelem és babona fűződik. A néphit előszeretettel foglalkozik az időjós állatokkal, amelyek természete és viselkedése előjele lehet az időváltozásnak. A városi ember egyre könnyebben hajlik arra, hogy babonának, koholmánynak vélje a múlt idők embereinek a megfigyeléseit. Pedig az élő szervezetek időérzékenysége korántsem babonaság. Sokkal inkább tartozik a modern tudomány kutatási körébe, mintsem hinnénk. Megállapították: valamennyi magasabb rendű szervezet közös jellemvonása, hogy az idegrendszer egyik fontos része fokozottan érzékeny az időjárás változásaira. S most következzen néhány példa. (2) A békák klasszikus időjós állatok, a népies megfigyeléseknek se szeri, se száma. Ilyen például az, hogy ha a békák kuruttyolnak, és eközben alacsonyan ülnek, futólagos eső várható; ha májusban erősen halljuk a békákat brekegni, igen sok esőben lesz részünk; ha a szárazföldi békák magasan ülnek, szép idő lesz. (3) A liléket, e kecses mozgású, galambokra emlékeztető gázlómadarakat „Regenpfeifer”- nek, vagyis esőfütyülőnek nevezik a népi időjósok. A lilék népes nemzetségének majdnem minden tagja az esőzést megelőzően hangosan és sokat fütyül. (4) A halak időmegérző képessége is csaknem tökéletesnek mondható. A halászok, horgászok és a parton lakó emberek úgy vélik, ha a halak a vízből magasra ugrálnak ki, vagyis magasra vetik magukat – ami valóban feltűnő jelenség –, hirtelen bekövetkező zivatartól tarthatunk. Ugyanakkor zivatarban, ha a halak a víz felszínéhez közel úszkálnak, az eső gyors lecsendesülése várható. A tengerpartok népei, különösen a halászok, sok ilyen megfigyeléssel jósolták meg maguknak az időt, hiszen korántsem volt mindegy, hogy vihar éri-e őket a tengeren, vagy sem. (5) Széltében-hosszában elterjedt hit, ha a kutya gyakran vakarózik, eső lesz. Ebben az időjóslásban, amely sokszor beválik, kevés érdeme van a kutyának. A kutya itt csak mint szenvedő áldozat másodlagosan érzi meg az idő zivatarosra válását. Az élősködők, legyek, bolhák, poloskák, tetvek a zivatart megelőző fojtó, fülledt hőségben rendkívül élénkké válnak, és „gazdáikat” agyonkínozzák. Amikor tehát a kutya hadba száll a bolháival, meg- meghengeredik a homokban, földön, fűben, és vakarózással igyekszik rendre utasítani bundája garázda lakóit, bizony megnyílhat a felhőzsákok szája. (6) A szamár – bár az emberek butának tartják – határozottan értelmes állat, az időjóslásban pedig éppenséggel nem ... szamár! Időérzékenységét nemcsak a jóindulatú közvélemény, de a tudomány is elismeri. Hosszan tartó lármás, rekedt ordítozását noha Európa-szerte eső, vihar előjelének tartják, és nálunk is általánosan ismert a „Bőg a szamár, eső lesz!” jóslat, ez inkább humoros, mint komoly. Ugyanis sokkal bizonyosabban következtethetnek időváltozásra a pásztorok, juhászok, szamaras gazdák állatuk mozgásából, viselkedéséből. A szamár esőt érezve kedvetlenül lógatja a fejét, keveset mozog, el-elmaradozik a vonuló nyájtól. Forrás: http://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/belivek_54-55.pdf a) A szövegben említett példák alapján melyik időjárási jelenséget érzik meg leginkább az állatok? ……………………………………………… b) Milyen időváltozást tudsz leolvasni az alábbi képeken látható állatok viselkedéséből? Írd a pontsorra a következtetésedet! A) .......................................................... B) .......................................................... c) Miért nevezik a liléket németül Regenpfeifernek? d) Miért volt nagyobb jelentősége a régebbi korokban az időjósló állatoknak? e) A szöveg alapján döntsd el, hogy igazak vagy hamisak-e az alábbi állítások! Húzd alá a helyes választ! A) Az állatok időjósló képessége csak tudománytalan babonaság. IGAZ – HAMIS B) Ha a halak a víz színéhez közel úsznak, zivatar várható. IGAZ – HAMIS C) Kisebb valószínűséggel lesz eső, ha a szamár ordít, mint ha a fejét lógatja. IGAZ – HAMIS f) Az (5) bekezdésben miért van idézőjelben a „gazdáikat” szó? g) Keresd meg és írd ki az (5) bekezdésből azt a metaforát, amelyiknek a jelentése: eleredhet az eső! h) Értelmezd a következő mondatban rejlő szójátékot! „A szamár (...) éppenséggel nem szamár!”

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 8884

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! Így nyaraltak az ókorban (1) Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a nyaralás és a turizmus az újkor embereinek kiváltsága volt. Valójában a pihenés, gyógyulás vágya, az ismeretlen tájak iránti kíváncsiság egyidős az emberiséggel. (2) Betegek már az ókorban is voltak, és ők is szerettek volna meggyógyulni. A leghíresebb „szanatórium” Epidauroszban volt, ahol állítólag a gyógyítás istene, Aszklépiosz született. Az ókori görögök azt gondolták, hogy ezen a helyen gyógyító álom száll a betegekre. Ezért itt töltöttek egy éjszakát, és másnap az álmukat elmesélték Aszklépiosz papjainak, akik ebből következtetéseket vontak le a jövőre nézve. A papok rendszerint terápiás hatású fürdőt vagy testmozgást is előírtak, amelyet Epidauroszban meg is lehetett valósítani. A lelki terápiát pedig a helyi színház szolgáltatta, ugyanis a görögök terápiás hatást tulajdonítottak a drámajátékoknak. (3) A rómaiak abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy hatalmas birodalmukban bárhová is utaztak nyaralni, belföldön maradtak. Ezt ki is használták, különösen az után, hogy Pompeius, aki a Kr. e. I. században élt, megtisztította a Földközi-tengert a kalózoktól. Persze az utazás azért így sem volt veszélytelen: rablók, kalandorok bármikor rátörhettek a gyanútlan emberekre, a viharok pedig akármikor a tenger fenekére száműzhették őket. Ennek ellenére igen forgalmasak voltak a birodalom útjai, hiszen ehhez minden megvolt: kiváló, kövezett utak, egymástól napi járásra elhelyezkedő fogadók, ahol ételt, italt kaphattak a vendégek, némelyikben pedig még éjszakára is meg lehetett szállni. A fogadók falai vendégkönyvként is funkcionáltak, ahová a vándorok felfirkálták a véleményüket. A rómaiaknak térképeik is voltak, amelyeken nemcsak az utakat, de a távolságokat és a fogadókat is feltüntették. Még útikönyvek is készültek a római turisták számára, persze nem könyvformátumban, hanem tekercseken. Egy Pauszaniasz nevű görög utazó Kr. u. 160 körül elkészítette az ókori Görögország útleírását a római turisták számára. (4) Csoportos utazásokra is lehetőség volt, amelyeknek során idegenvezetést, ételt, italt, szállást is kínáltak a szervezők. „Klasszik csomagjuk” elsősorban a gazdagabb rómaiak körében volt népszerű. Természetesen Rómából indultak, majd lementek Nápoly környékére, itt megnézték a kedvelt üdülőhelyeket, kicsit pihengettek, majd átkeltek Görögországba, mert számukra ez jelentette a kultúrát. Ámuldozva csodálták Athént, felmásztak az Akropoliszra, sétáltak az agorán, és ha kedvük úgy tartotta, hajóztak egyet az Égei-tengeren. De ha igazán tengerparti pihenésre vágytak, akkor Kis-Ázsiába utaztak, mert ott épültek ki a felkapott tengeri üdülőhelyek. Gyakran látogattak el Trójába is, ugyanis a rómaiak csodálták a trójai háborúban részt vevő hősök ezeréves történeteit, amelyeket Homérosz eposzaiból ismertek. (5) Az utazás megkoronázását a rómaiak számára az egyiptomi Alexandria jelentette. Bolyongtak a bazárban, jósoltattak maguknak a mágusokkal, majd megcsodálták a gízai piramisokat. Sokan hajóra szálltak, és a Níluson indultak tovább délre, le egészen a Királyok völgyéig. (6) A Kr. e. II. században összeállították az ókori világ hét csodáját, amelyek a gazdag rómaiak számára rendkívül vonzó látványosságnak számítottak, és pénzük is volt ahhoz, hogy meglátogassák ezeket a nevezetességeket. Természetesen a kor utazási viszonyait ismerve ezek a körutak nem két hétig, hanem inkább két-három évig tartottak. a) Melyik bekezdés illusztrációi lehetnek a következő képek? Írd a megfelelő sorszámot a pontvonalra! A) ……………….. B) ……………….. Egy ókori színház C) ……………….. Az athéni fellegvár makettje D) ……………….. b) Mi minden könnyítette meg a rómaiak számára az utazást? Írj 2 példát! c) Sorszámozással állítsd időrendbe az alábbi eseményeket! Kezdd a legkorábbival! ............. a trójai háború ............. az ókor 7 csodájának összeállítása ............. útikönyv a Hellászba utazók számára ............. a Földközi-tenger megtisztítása a kalózoktól d) Milyen célból utazgattak a rómaiak? Legalább 2 különböző példát említs! e) Igaz vagy hamis? Karikázd be a megfelelő választ! A) Mivel a rómaiaknak sok pénzük volt, ezért utazásaik akár 2–3 évig is eltarthattak. IGAZ – HAMIS B) A tengeri utazások Pompeiusnak köszönhetően teljesen veszélytelenek voltak. IGAZ – HAMIS C) A fogadókban az utazók vendégkönyvekbe jegyezhették bele az üzeneteiket. IGAZ – HAMIS D) A rómaiak Homérosz műveiből ismerték a trójai háború történetét. IGAZ – HAMIS f) Melyik idegen eredetű kifejezés jelenti a szövegben a következőket? gyógymód, gyógykezelés: .......................................................... az egyik népszerű utazási ajánlat (kínálat): ..........................................................

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 9974

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! Verseket, dalokat írtak a piről Március 14-én (03.14) ünneplik a nemzetközi pi-napot. A matematika egyik leghíresebb számára minden évben rendezvényekkel, vetélkedőkkel, konferenciákkal emlékeznek. (1) Duplán fontos a természettudósok számára ez a dátum, hiszen nemcsak Albert Einstein születésének a napja (1879. március 14-én jött a világra), hanem a nemzetközi pi-napot is ilyenkor tartják. A π (pi) segítségével számítható ki a kör kerülete és területe, a gömb térfogata, és központi szerepet játszik számos tudományos egyenletben. (2) 1882-ben a német Ferdinand von Lindemann kimutatta, hogy a pi végtelen tizedes tört, és semmilyen matematikai módszerrel nem állítható elő. Neve egyébként a kör kerületének görög nevéből ered (perimetrosz = kerület), annak első betűje a π (pi). Mindenhol π-vel jelölik ezt a különleges számot, amelynek értéke a kör kerületének és átmérőjének hányadosa. Az általános iskolából hozzuk magunkkal, hogy a pi egyenlő 3,14-gyel. Nagy teljesítményű számítógépekkel több mint egybillió tizedesjegyig számították ki az értékét, de nem jutottak a végére. (3) Évezredek óta próbálkoztak az emberek a π minél pontosabb meghatározásával. Az ókori Egyiptomban a kör területének kiszámításakor jelent meg a pi mint matematikai probléma. A Nílus mentén élők sokáig hárommal számoltak, később azonban rájöttek, hogy ez a szám nem pontosan három, hanem valamivel több. Az egyiptomiak a π értékeként a 3,1605-öt, a babiloniak a 3,125-öt használták. Az ókor legnagyobb matematikusa, Arkhimédész szintén sokat foglalkozott ezzel a számmal – ő fedezte fel a kör területe és kerülete közötti összefüggést. 1596-ban Ludolph van Ceulen előbb húsz, majd 36 számjegyig számolta ki az értékét. (Ezért a π-t Ludolph-féle számnak is nevezik.) (4) A pi-nap mára hagyománnyá vált több intézményben, az amerikai kontinensen több egyetem is rendszeresen ünnepli a különlegességekben bővelkedő számot. A Princeton Egyetemen a programok természetesen délután 3 óra 14 perckor kezdődtek. A jeles nap alkalmából rendeztek például piteevést (a pi és a pie, azaz pite szavak kiejtése angolul azonos) és Einstein-hasonmás-versenyt is. Almás pitét bárki vehetett, természetesen 3,14 dollárért. (5) A szám rajongói nemcsak nemzetközi napot alapítottak a π-nek, hanem verseket és dalokat is írtak róla. Az alkotások lényegi eleme, hogy az egyes szavak betűszáma megfelel a pi egymást követő számjegyeinek. (A rímelés nem követelmény.) Az egyik legjobb magyar nyelvű pi-verset Szász Pál matematikus írta: „Nem a régi s durva közelítés, Mi szótól szóig így kijön Betűiket számlálva… Ludolph eredménye már, Ha itt végezzük húsz jegyen. De rendre kijő még tíz pontosan, Azt is bízvást ígérhetem.” a) Miért éppen március 14-én ünneplik a pi-napot? b) Miért a görög perimetrosz ’kerület’ szóból származik a π neve? c) Egy magyarországi pi-napon is jó ötletnek tartanád a piteevést? Válaszodat a szöveg alapján indokold! d) Melyik tudós nevéhez fűződnek az alábbi, a π-vel kapcsolatos eredmények? Írd a tudós nevét a táblázat megfelelő rovatába! A π-vel kapcsolatos eredmény A tudós neve A) a nevéből ered a π egy másik elnevezése B) összefüggés van a kör kerülete és területe között e) Egy versike első szavait idézzük. Megfelel-e a pi-versek szabályának? Válaszodat indokold! „Fel a jóra” f) Melyik bekezdés illusztrációja lehet az alábbi kép? Írd a megfelelő számot a pontsorra! ………………. g) Igaz vagy hamis? Karikázd be a megfelelőt! A) Azért rendeznek március 14-én Einstein-hasonmás-versenyt, mert a fizikus ezen a napon született. IGAZ – HAMIS B) Egy minden szempontból szabályos π-verset nem lehet megírni. IGAZ – HAMIS C) Szász Pál verse utal arra, hogy az ókorban a π-nek csak a közelítő értékét tudták kiszámolni. IGAZ – HAMIS D) Nagy teljesítményű számológéppel meg lehet határozni a π pontos értékét. IGAZ – HAMIS

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 10019

Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! Kincsesláda (1) Ismeretterjesztő és egészséges hobbi a geocaching (amelyet magyarul geokesingnek ejtünk), azaz az elrejtett tárgyak felkutatása. Ennek a természetjáró szabadidős tevékenységnek a neve a görög geo, azaz a föld, illetve az angol cache, azaz a rejtekhely szavakból tevődik össze. Olyan foglalatosságot jelent, amely a természetben a kincskeresés ősi szenvedélyével egyesíti a modern technikát. (2) A játék lényege végtelenül egyszerű: egy jól lezárt ládikát a játékos elrejt egy általa kiszemelt, megismerésre, felfedezésre érdemesnek ítélt helyen, és egy GPS-készülékkel rögzíti ennek a helynek a koordinátáit. Ezeket az adatokat feltölti a Geocaching Egyesület weboldalára, majd a regisztrált játékosok letöltik azokat GPS-készülékükre vagy mobiltelefonjukra, és megkeresik a rejtekhelyet. A geocaching több hobbi művelői számára is élményt nyújt, hiszen a ládaoldalakon rengeteg hasznos kulturális háttérinformáció található, a technológiai újdonságok iránt érdeklődők tökélyre fejleszthetik a GPS vagy az okostelefon térképes alkalmazásait, aki pedig a fizikai kihívásokat keresi, annak a kerékpáros és a hegytetőkre invitáló ládákat ajánlják. Mindegyik geoláda egy-egy látványosság – természeti kincsek, épített és ipari örökségek – közelében található. (3) A hagyományos geoláda, vagyis a kincsesládikó egy vízhatlan doboz, benne egy-egy magyar és angol nyelvű szabványüzenettel azok számára, akik csak véletlenül botlanak bele a csomagocskába. Mindig tartalmaz a ládikó naplófüzetet íróeszközzel, valamint kisebb ajándékokat (kincseket), amelyek a megtalálót illetik. Ám ezeket csak akkor illik elvinni, ha a sikeres kincskereső hozott helyettük másikat. A ládába tilos élelmiszert, édességet helyezni, egyrészt, mert ezek hűtés nélkül tönkremehetnek, másrészt odavonzzák a közelben élő állatokat, amelyek megrongálhatják a ládát vagy annak környékét, ráadásul meg is betegedhetnek a tartalmától. A naplófüzet tartalmazza a láda adatait: nevét, földrajzi koordinátáit, felfedi, hogy ki és mikor rejtette el a kincset, továbbá megad egy jelszót. A megtaláló ez utóbbival tudja bizonyítani, hogy rálelt a kincsre. A füzetbe röviden fel kell jegyezni a megtalálás pontos idejét és a megtaláló nevét. Végül az ajándékcsere után a ládát vissza kell tenni eredeti helyére. Törekedni kell a kincs alkalmas, de nem feltűnő álcázására, ám tilos a geoládát elásni, illetve olyan módon elrejteni, amely eleve kizárja a célirányos keresés sikerességét. (4) Létezik extrém kincskeresés is, például barlangban, amikor kúszni-mászni kell egészen szűk réseken át. Ez a legnehezebbek közé tartozik, és óvatosságot igényel. Ám a nagyközönség a legtöbbször betonozott úton jár, ezért a kincskeresésnek ezt a formáját sokan csak „nyakkendős túrának” hívják. (5) Megállapíthatjuk, hogy a geocaching esetében nem egyszerűen természetjárásról, hanem sokkal többről van szó. Az egyesület együttműködési megállapodást kötött a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, amelynek célja, hogy a természetjárók felfedezzék az ország rejtettebb zugait és kincseit. Magyarország tehát sokkal izgalmasabb, mint amilyennek gondoljuk, a kincskeresés csupán jó ürügy, hogy kicsik és nagyok felkerekedjenek kirándulni. a) Válassz egyet a geocaching magyar elnevezései közül! Húzd alá és magyarázd meg a kifejezést a saját szavaiddal úgy, hogy utalsz az összetetétel mindkét tagjára! A választható kifejezések: rejtekjárás, terepládászat, kincsportya b) Mi mindent tartalmaz egy szabályos geoláda? Húzd alá a megfelelőket! toll vagy ceruza – ajándék csoki – játékszabály – naplófüzet – térkép – ismertető egy látványosságról c) A geocachinget sokan alkalmazzák az iskolai oktatásban is. Mit gondolsz, melyik tantárgy hasznos kiegészítése lehet ez a hobbi? Válaszodat a szöveg alapján indokold! d) Miért szükséges a láda megtalálójának feljegyeznie a jelszót? e) Keresd meg a szövegből a meghatározásoknak megfelelő kifejezéseket, és írd azokat a pontsorra! A) a kincskeresésnek egy könnyebb formája, amihez nem szükséges túraöltözet: B) játékben részt nem vevők tájékoztatására szolgáló információ: f) Állapítsd meg, hogy a cikk alapján igazak-e vagy hamisak az alábbi állítások! A helyes választ karikázd be! A) A megtalálót feltétel nélkül megilleti a ládába rejtett ajándék. IGAZ – HAMIS B) A geoládát jól látható helyen kell elhelyezni. IGAZ – HAMIS C) A ládára kizárólag egy tájékozódásra alkalmas eszköz segítségével lehet rábukkanni. IGAZ – HAMIS g) Az alábbi képek, ábrák leginkább melyik bekezdés illusztrálását szolgálják? Írd a bekezdés számát a kép melletti pontsorra! A) ..................... B) ..................... C) .....................

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 10064

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! A labdarúgás története (1) Kínai kezdet A sportág – mai tudásunk szerint – legősibb formája már a kínai forrásokban is szerepelt. Kr. e. 2000 körül Huang-ti császár a gyalogos katonák kiképzésében használta, hogy gyorsaságukat, ügyességüket és találékonyságukat fejlessze. A rabszolgák kivételével az egész nép körében elterjedt a játék. A szabályokról annyit tudni, hogy a játéktér közepére egymástól kb. 4 méter távolságra két kb. 4 méter magas bambuszrudat állítottak, közéjük hálót feszítettek. A háló felső részére egy 60 cm átmérőjű nyílást vágtak, ez volt a kapu. A háló két oldaláról rúgással, öklözéssel, fejelve, háttal vagy mellel érintve kellett a kapuba juttatni a labdát, amelyet tollal és állati szőrrel tömtek ki, s nyolc bőrdarabból varrtak össze. (2) Japán hagyományok Kínai mintára Japánban is megjelent e sport őse kemari néven. Jelentős különbség azonban, hogy itt kezdetben csak a főnemesség kiváltsága volt a játék, majd a miniszteri rangú hivatalnokok is részt vehettek benne. A szabályok szerint 4-6 játékos kimonóban körbeállt a pályán, a feladat az volt, hogy a labdát lábbal minél tovább a levegőben tartsák. (3) A középkori foci A középkori Angliában és Franciaországban tömegfootball, illetve határlabdázás néven találkozhatunk vele. A játék eredete a rontásűző mágia pogány szokásaiban keresendő. Hitük szerint, ha egy télutói vagy tavaszi napon a rontásból származó veszedelmeket egy bőrbatyuba „gyömöszölik”, és a falvak apraja-nagyja részvételével kirugdossák a faluból, akkor meg is szabadulnak ezektől. A 14. században mindkét országban betiltották a játékot durvasága miatt, gyakran emlegették „ördögi mulatságként”, büntetésként pedig börtönnel fenyegették a futballozókat. (4) Ezzel egy időben megjelent Firenzében a calcio, Európában az első elkerített városi pályán zajló, mérkőzésvezető által irányított csapatjáték. Egy-egy csapat 27 főből állt, és a másik fél várát jelképező sátorba kellett belőni a labdát. A játékosok szigorúan meghatározott rend szerint álltak fel: elöl 15 csatár, a második sorban 5 fedezet, mögöttük 4 védő, a negyedik sorban megint 3 védő, akik közül a középső volt a kapus. Egyedül csak ő vehette a kezébe a labdát, a többiek rúghatták, vagy ököllel üthették. A sátrak mellett zenekarok is voltak, zeneszó mellett zajlott a mérkőzés. (5) A modern labdarúgás A mai értelemben vett labdarúgás az 1820-as években az angol diákok körében virágzott fel. A korábbiaktól annyiban mindenképpen eltért, hogy tiltották a túlzott durvaságot, és pontosan meghatározták a pálya nagyságát. 1857-ben alapították meg az első amatőr futballegyesületet, az FC Sheffieldet. 1895-ben adták ki a lényegében mai napig érvényes hivatalos játékszabályokat, ez lehetővé tette a játékosok tevékenységének összehangolását és a feladatok megosztását. Az első világbajnokságot 1930-ban rendezték Uruguayban. 1928-ban a francia Jules Rimet és Maurice Delaunay azzal az ötlettel állt elő, hogy a nemzeti válogatottak világbajnokságon mérjék össze az erejüket. Az ötlet két év múlva valósággá vált, 1930 júliusában már össze is csaptak a különböző nemzetek csapatai. Ekkor Argentínát legyőzve a házigazdák lettek a világbajnokok. a) Ki nyerte az első futball-világbajnokságot? ..................................................................... b) Melyik országban korlátozták leginkább a játékban részt vevők körét? ......................... c) Miért nevezték a középkorban határlabdázásnak is a játékot? d) Melyik ország vagy város játékában volt cél a labda „kapuba” juttatása? Húzd alá a két helyes választ! Kína – Japán – középkori Anglia/Franciaország – Firenze e) Szerinted melyik nép vagy város játéka hasonlít leginkább a mai labdarúgáshoz? Válaszodat a szövegből vett, ugyanazon városra/népre vonatkozó 2 példa segítségével indokold! A választott nép vagy város: ...................................... Indoklás: f) Döntsd el a teljes szöveg alapján, hogy az alábbi állítások igazak-e vagy hamisak! Húzd alá a helyes választ! A) A szövegben leírt összes szabályt figyelembe véve tilos a labdát kézzel érinteni. IGAZ – HAMIS B) A játékosok feladatmegosztása csak 1895-től vette kezdetét. IGAZ – HAMIS C) A pálya pontos méretét először Angliában szabályozták. IGAZ – HAMIS g) Melyik bekezdés illusztrációi lehetnének az alábbi képek? Írd a bekezdés sorszámát a kép mellé! A) A bekezdés száma: …… B) A bekezdés száma: …… C) A bekezdés száma: ……

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 10634

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! ELEINK ASZTALÁNÁL (1.) Mit ettek-ittak honfoglaló őseink? Ez az egyszerűnek tetsző kérdés máig a magyar gasztronómia történetének legkevésbé ismert korszakába vezet, hiszen többnyire csak föltevésekre és következtetésekre hagyatkozhatunk. (2.) Árpád-házi királyaink koráig étkezési kultúránk emlékeit sem írott források, sem régészeti leletek nem őrzik. Például a legrégibb ismert húsvéti ételsor 1547-ből maradt ránk, az eddig ismert első receptgyűjteményünk (szakácskönyvünk) is a XVI. században íródott. Sokan idézik e tárgyban Anonymust, aki honfoglalás kori nagy lakomákról és áldomásokról is írt. Ám hiába keresgélünk sorai között, ételleírásokat nem találunk. Segítségül hívhatjuk viszont a rokon és a szomszéd népek táplálkozási szokásait megörökítő írott és tárgyi emlékeket. (3.) Fontos forrásunk az 1303-ból ránk maradt Kun Kódex. (…) Például a benne előforduló magyar szavak között megtaláljuk a pitét, amely hazai kunjaink kedvelt tésztafélesége volt, de mindmáig ismeretes a Kárpát-medence egész területén. Az 1500-as években a lengyel király követe Tatárországban járt, és úti élményeit könyvben is megörökítette. A kunok táplálkozásáról azt írta, hogy „az előkelők húst, kenyeret fogyasztanak, égett bort és főtt italokat isznak, míg a mezeiek nem ismerik a kenyeret, hanem őrölt kölest tejjel vagy vízzel összekeverve esznek, melyet közönségesen kásának neveznek”. A múlt évszázad utolján a Kaukázus fölfedezésére indult gróf Zichy Jenő-féle expedíció tanulmányozta az ott élő népek szokásait és életmódját. Azt olvashatjuk az „ősi szomszédok” késői utódairól, hogy fő táplálékuk a tej, a sajt és az ürühús. A lótejet savanyítva itták, és kimisznek nevezték. Ismerték a rizst, kenyerüket pedig a helyben honos kukoricából készítették. Árpából sört főztek, más gabonából pedig pálinkát erjesztettek. (4.) Földerítő utunkat Vámbéry Ármin és Almásy György nyomában folytatjuk. Ők a török népek táplálkozási szokásait tanulmányozták. Eszerint azok húst ritkán, sertéshúst meg egyáltalán nem fogyasztottak. A füstölt húst kölessel is megfőzték. A köles az élet, az élelem jelképe volt; a legfontosabb táplálékuk e kis igényű növény bő terméséből tejjel vagy vízzel főzött kása (dara), de ezt készítették árpából és búzából is (amit a szláv népek kásának neveznek, azt a törökök daraként emlegetik). Kedvelték a sört és a bort, de a legkedvesebb italuk a kancatejből erjesztett kumisz volt. A friss kumisz erősen savanyú és szénsavas, pezsegő, ezért kellemesen frissítő ízű, ugyanakkor bódító erejű, szesztartalmú ital. (5.) Őseink életmódja, harcmodora, a hirtelen helyváltoztatás szükségessé tette a konzerválás fortélyainak ismeretét is. Például a X. században a kalandozó magyarok nyeregre akasztott zsákokban szárított húst vittek magukkal. Ezt forró vízben péppé főzve fogyasztották; igen tápláló egytálétel lehetett. Vándorló őseink friss hallal, növényi ételekkel, gyümölcsökkel és vadhússal egészíthették ki étrendjüket. Fűszerként csak néhány növényt – borsot, tárkonyt, köményt, ánizst, csombort stb. – használhattak. A kenyérnek őseink táplálkozásában még nem volt meghatározó szerepe, noha ismerték már a kovászolást. A lepénykenyeret kövön sütötték: a tűz fölé tett átforrósodott kőlapra öntötték a tésztát. Hasonló módon készült a népmeséinkből ismert hamuban sült pogácsa is. a) Számozással tedd időrendi sorrendbe az alábbi eseményeket! Kezdd a legkorábbival! A Kun Kódex megírása ………. A lengyel király követe Tatárországba megy ………. gróf Zichy Jenő expedíciója ………. A kalandozó magyarok szárított húst visznek magukkal portyáikra ………. b) Párosítsd a forrásokat az információkkal! Vigyázz, egy forrásnak nincs párja, ide tegyél egy X-et! Források Információk 1. Anonymus A) A pite szó előfordulása 2. A lengyel király követe B) A savanyított lótej helyi neve a kimisz 3. Vámbéry Ármin és Almásy György C) A köles az élet jelképe 4. gróf Zichy Jenő D) A kun előkelők égetett bort isznak. 5. Kun Kódex A párok 1. ………… 2. ………… 3. ………… 4. ………… 5. ………… c) Igaz vagy hamis? Karikázd be a megfelelőt! 1. A közrendű kunok kását ettek kenyér helyett. IGAZ – HAMIS 2. A dara és a kása ugyanazt az ételt jelenti. IGAZ – HAMIS 3. Vándorló őseink sok kenyeret fogyasztottak. IGAZ – HAMIS d) Keresd ki az (1.) és a (3.) bekezdésből azokat a szavakat, amelyek megfelelnek az alábbi meghatározásoknak, és írd a pontvonalra! konyhaművészet .................................................................................. a Kárpát-medencében ma is ismert tésztaféle ..................................... e) Egészítsd ki a mondatokat egy-egy nép nevével a szöveg alapján! Szükség esetén toldalékolj is! A ………………….. ritkán ettek kenyeret, habár tudták, hogy hogyan készítsék el. A gazdagabb ………………….. rendszeresen fogyasztottak kenyeret ………………….. követ szerint. A ………………….. nem esznek disznóhúst.

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 10679

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! A Föld kuzinja A Földhöz nagyon hasonló, így az élet kialakulásához is kedvező feltételekkel bíró bolygóra bukkant a NASA Kepler nevű űrteleszkópja a Hattyú csillagképben. A Kepler-452b elnevezésű égitestet a lelkes sajtó máris Föld 2.0-nak nevezi, s bár a felfedezés valóban izgalmas, az információk korántsem jelentik azt, hogy élet is van a bolygón. (1) Nem is gondolnánk, mennyi feltételnek kell ahhoz teljesülnie, hogy egy bolygón kialakuljon az élet. A csillagászoknak mindenesetre vannak bizonyos elképzeléseik a kritériumokról, és régóta fürkészik az égboltot ezeknek megfelelő bolygók után kutatva. Bár sokáig az sem volt bizonyított, hogy léteznek a naprendszerünkön kívüli, tehát idegen csillagok körül keringő úgynevezett exobolygók, ma már 1030 ilyet ismerünk, és egy részük hasonlít is a Földre. (2) A most felfedezett Kepler-452b az egyezés mértékében különleges. Először is a bolygó egy, a Napnál valamivel idősebb és valamivel nagyobb, de típusát tekintve hasonló csillag körül kering. Ráadásul alig messzebb tőle, mint mi a saját Napunktól: egy év ott 385 földi napnak felel meg, ami azért lényeges, mert ebben a „lakhatósági zónában” megfelelő a hőmérséklet arra, hogy a víz folyékony halmazállapotban maradjon. A mérések alapján a bolygó nagyjából 1,6-szer nagyobb a Földnél, ami valószínűvé teszi, hogy kőzetbolygóról és nem gázóriásról van szó. (3) Ezen jellemzők alapján a Kepler-452b az eddig talált leginkább Föld-szerű bolygó, ugyanakkor nagyon sok még a nyitott kérdés. Nem ismert például az égitest tömege, arról is csak találgatnak, hogy valóban kőzetbolygóról van-e szó. Kérdés az is, van-e légköre, és ha van, az milyen összetételű. Az sem elhanyagolható, hogy a bolygó csillagászati léptékekben közel, 1400 fényévre van ugyan, ez azonban még mindig olyan távolság, amelynek leküzdése lehetetlen feladat. (4) A felfedezés jelentősége és célja azonban nem is feltétlenül az, hogy leszálljunk a Föld kuzinjára. Fontossága sokkal inkább abban áll, hogy bebizonyosodott, rengeteg exobolygó létezik, amelyek közül még 1400 fényévnyi távolságból is képesek vagyunk megtalálni a Földhöz hasonlókat, így minden bizonnyal hozzánk közelebb is menni fog ugyanez. Tekintve, hogy a Kepler-452b mintegy másfél milliárd évvel idősebb, mint a Föld és a Nap, arról is következtetéseket lehet levonni, hogy milyen jövő vár ránk. szómagyarázat: kuzin = unokatestvér a) Magyarázd meg saját szavaiddal, hogy mit jelent a címben szereplő kuzin szó? b) Egészítd ki a mondatokat a szöveg megfelelő szavaival! A Kepler-452b bolygót ____________________-nak is nevezik! Napjainkban már 1030 ____________________-t ismerünk. c) Az 1. bekezdésben szerepel a kritérium szó. Melyik másik szóval egyezik meg a jelentése ugyanebben a bekezdésben? d) Mit nevezünk exobolygónak? e) Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak-e vagy hamisak! A helyes választ karikázd be! Az új bolygót felfedező űrteleszkóp neve: NASA Kepler. IGAZ – HAMIS Megállapították, hogy a Kepler-452b kőzetbolygó. IGAZ – HAMIS A Kepler-452b bolygón egy év ugyanannyi napból áll, mint a Földön. IGAZ – HAMIS A Kepler-452b egy esetleges űrutazás szempontjából közel van a Földhöz. IGAZ – HAMIS f) A 2. bekezdésben kétszer is szerepel a Nap/nap szó, ám eltérő helyesírással. Magyarázd meg a kétféle írásmódot! Válaszodban térj ki a szófaji és a jelentésbeli különbségre! nap: ................................................................................................................................... Nap: ..................................................................................................................................

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 10724

Olvasd el figyelmesen az alábbi verset, majd oldd meg a rá vonatkozó feladatokat! Kányádi Sándor: Hajnalban a csillagok Hajnalban a csillagok lehullnak a földre, mint a fáról a gyümölcs: alma, szilva, körte. Szunyókálnak szelíden késő délelőttig, mustillatú sugarak amíg föl nem költik. Akkor aztán napsugár- szálakba fogózva föllibegnek, mint a pók, újra a magosba. a) A vers szövege szerint mik libegnek föl a magasba? b) Írd az alábbi idézet mellé, hogy milyen költői kép található a verssorban! „föllibegnek, mint a pók” ............................................... c) Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? A vers páros rímelésű. IGAZ – HAMIS A „Szunyókálnak szelíden” sorban alliterációt találhatunk. IGAZ – HAMIS

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 10593

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! Elek Lenke: Kabos Gyula – egy zseni nyelve „Szegény vagyok, mint a templom agara.” … „Úgy ott hagyta azt a szegény lányt, mint Szent Péter az esernyőjét.” … „Ritka, mint a fehér hattyú.” Igen, ilyeneket csak Kabos Gyula – a magyar Chaplin, ahogyan halála után sokan nevezték – tudott kitalálni. Forgatókönyvtől függetlenül, rögtönözve. Sokszor abba kellett hagyni a forgatást, mert a stáb tagjai fetrengtek a nevetéstől. (Mindeközben nagyon szomorú ember volt rossz üzleti érzékkel, aki bármennyit keresett, a befektetéseket illetően rossz döntéseket hozott, sosem érezte magát biztos anyagi helyzetben, és mindig túl sokat kellett dolgoznia, hogy eltartsa a családját.) Nem csak legenda az, hogy a forgatókönyvekben szerepelt egy olyan mondat – ha éppen leült a történet –, miszerint „itt bejön Kabos, és mond valami jót”. És ő mondott. Mindig kitalált valami apróságot, ami leírva persze blődség, de hozzáképzelve a színész csücsöri száját, hebegését, motyogását, mozdulatait, mozgását, gesztusait, ellenállhatatlan nevetésre késztet. A magyar nyelvvel ugyanolyan mesterien játszott, mint a testével és a ruháival: kalapja félrecsúszva, a nadrág túlságosan felhúzva, a hózentróger felemás, a zakó csálé, a cipőbe véletlenül kávézaccot önt, cipőtalpát a Kölcsönkért kastély című filmben szorgos munkával kilyukasztja, hogy szegénynek nézzék. Örökzöld jelenet, amikor a Meseautó című film egyik híres jelenetében belebonyolódik a Mit sütsz, kis szűcs nyelvtörőbe. Biztos nem hitte volna el – örök kishitűségben szenvedett –, hogy 80 év múlva is szinte minden magyar tudja majd folytatni a mondatot. Egyébként is, ahogy Kabos telefonált, az külön megérne egy misét. Nyelvi leleményei kifogyhatatlannak bizonyultak, amikor átalakította saját szája íze szerint a párbeszédeket. Hasonlatai is csak rá jellemzők. A Lovagias ügyben így udvarol Gizikének: „Úgy összevissza vagyok, mint cilinderen a szőr.” Még mindig udvarlás: „Hiúságból akartam meghódítani, de rajta veszíték.” Képzeljük el, még mennyivel mulattatóbbak lettek volna ezek a filmek, ha maradt volna ideje arra, hogy jobban kidolgozzon egy-egy jelenetet! De előfordult, hogy egy évben nyolc filmben is szerepelt, miközben színpadon is játszott. a) Az olvasottak alapján, mit gondolsz, mi volt Kabos Gyula foglalkozása? Írd a pontsorra! ……………………………………………….. Megadtuk a szöveg két szavának a jelentését. Írd ki a szövegből a szómagyarázatok mellé a megfelelő idegen eredetű szót! b) egy film elkészítésén dolgozó csapat: ............................................................. c) testtel tett kifejező mozdulat, kézmozdulat ..................................................... d) Állapítsd meg, hogy a szöveg alapján igazak vagy hamisak az alábbi állítások! A helyes választ karikázd be! 1. Kabos Gyula boldog ember volt. IGAZ – HAMIS 2. A forgatókönyvekben szerepelt ez a mondat: „itt bejön Kabos, és mond valami jót”. IGAZ – HAMIS 3. Kabos Gyula filmjei közül négyet említ cím szerint a szöveg. IGAZ – HAMIS 4. Kabos Gyula a forgatásokra minden jelenetét jó előre begyakorolta.IGAZ – HAMIS e) Válaszd ki az alábbi magyarázatok közül, hogy mit jelent a 2. részben ez a kifejezés: „az külön megérne egy misét”! Karikázd be az egyetlen helyes válasz számát! 1. Azért el kell menni a templomba. 2. Sok embert megnevettetett. 3. Arról még hosszasan lehet beszélni. f) Írd le a szöveg első részében kiemelt szóláshasonlatok eredeti formáját! 1. ............................................................................................................................................. 2. .............................................................................................................................................

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 10594

Olvasd el figyelmesen a verset, és oldd meg a hozzá kapcsolódó feladatokat! SZABÓ T. ANNA: FEBRUÁR Hallod, hogy pendül az ég? Jön a szél! Zsendül a földben a nedv, fut a vér, bizsereg a magban a lomb meg a fény – túlvagyunk lassan a tél nehezén. Olvad a hó, fenn fordul a …………………, kiböködi a hideg csillagokat, döccen a vén föld rossz kerekén – túlvagyunk mégis a tél nehezén. Jaj, milyen évszak! Hosszú, sötét. Óvtuk az otthon csöpp ………………………….. . Biccen az új ág, zsenge remény: túlvagyunk, úgy-e, a tél nehezén? Jön, jön a szél, friss föld szaga száll, létre gyötörte magát a halál, nincs lehetetlen, van te meg én – túlvagyunk, látod, a tél nehezén. a) A versből két szó hiányzik. A megadottak közül a rím és a tartalom alapján melyik illik leginkább a pontok helyére? Karikázd be a megfelelőt! Az 5. sorba illő szó: táj föld nap A 10. sorba illő szó: nevét melegét jegét Karikázd be, hogy igazak vagy hamisak az alábbi állítások! b) A vers ölelkező rímelésű. IGAZ – HAMIS c) A versben található alliteráció. IGAZ – HAMIS d) Több hangulatfestő szó található a versben. IGAZ – HAMIS e) A vers ütemhangsúlyos ritmusú, felező 12-es sorokból áll. IGAZ – HAMIS

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 10738

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat a szöveg alapján! a Janikovszky Éva: A tükör előtt (Egy kamasz monológja) Pocsék vagyok, fantasztikusan pocsék. Hiába bámulom magam a tükörben, ez napról napra csak rosszabb lesz. A legfantasztikusabb az, hogy észre sem vettem, mikor lettem ilyen pocsék. Mert tavaly még egész normális srác voltam, az tuti, arra még emlékszem. Nem is néztem én akkor sose tükörbe, csak ha véletlenül nekimentem. De most muszáj, most folyton bámulnom kell magam, merthogy ilyen fantasztikusan pocsék lettem. Kész látványosság. Mással azért arénáznak otthon, hogy borotválkozzon rendesen, velem meg azért muriznak az öregek, hogy miért nem mosdok. Mintha azt a piszkot le lehetne mosni! De nem értik, egyszerűen nem értik, hogy nekem az a piszok a szakállam, és az nem jön le. (...) Az idén a nyakam megnyúlt, a fejem meg összement. Fantasztikus. Csak tudnám, mitől van ez! Ha legalább a hajam göndör volna, de semmilyen. Ezt a vackot se növeszteni nem érdemes, se levágatni, mert ez nem haj, ez pókháló, ez ökörnyál. Más pontosan tudja, hogyan fésülködjön, de ezt fésülni se lehet. Ha előrefésülöm – ronda, ha hátrafésülöm – ronda, ha elválasztom – akkor még rondább. Fantasztikus. És a szemem! Nem arról van szó, hogy nem szép, az nem érdekel. De az, hogy még nézni sem tudok vele normálisan, az mégiscsak sok. Nem mintha rosszul látnék, prímán látok, azzal nincs baj. Hanem a nézésemmel, mert az mindenkinek az idegeire megy. Mert ha figyelek valakire, és érdekel is, amit mond, akkor az én szememben nem az érdeklődés csillog, tuti, hogy nem, mert biztos, hogy rám szólnak: Mit bámulsz olyan hülyén? Ezért aztán nem is szívesen nézek arra, aki beszél hozzám. Akkor persze az van, hogy: Hozzád beszélek, fiam, nem a falnak, ne vágj olyan unatkozó, fancsali képet! És a számmal ugyanez az ábra. Én azt se tudnám, hogy van, ha nem figyelmeztetnének rá: Most mért húzod el a szádat? Már semmi nem tetszik? Pedig én semmit nem csinálok vele. Egyszerűen olyan. Ferde. Tavaly még teljesen normális volt. (…) És amikor már végre elfelejteném az egész ronda képemet, és végre nevetek, mert jó kedvem van, akkor tuti, hogy bejön a megjegyzés: Pont úgy röhögsz, mint a fakutya! Ettől persze mindjárt elmegy a kedvem, akkor meg az a baj. (…) Én sovány vagyok. (…) Tavaly még volt rajtam izom, a karomon, a lábamon, volt vállam, meg minden. Sose néztem tükörbe, mert nem érdekelt az ügy, de tudom, tavaly volt rajtam izom, normális formám volt. Az idén meg: mint akin átment az úthenger, piszokul megnyúltam, vékony a karom, vékony a lábam, eltűnta vállam. Hiába veszek fel két pulcsit, hogy mutassak valamit, mintha vállfán lógna. Más, ha már ilyen piszokul sovány, legalább tud lezseren mozogni. Lezseren, mintha direkt volna ilyen sovány. De én hiába himbálom magam, hiába járok zsebre dugott kézzel, görnyedt háttal, hiába dobálom a lábam, hiába csoszogok, nincs benne semmi elegancia. Próbálhatok én akármit, rajtam már semmi sem segít. Pocsék vagyok, fantasztikusan pocsék, nem csoda, ha a Kati rám se néz. a) Karikázd be az alábbi szavak közül azt a kettőt , amelyek NEM szerepelnek a kamasz fiú problémaleltárában! BOROSTA HAJ SZÓHASZNÁLAT MIMIKA JÁRÁS TANULÁS TESTALKAT b) Mivel azonosítja a kamasz a haját? 2 szót írj!_______________ ________________ c) Milyen hasonlattal mutatja be az író a kamasz növekedését, testalkatának változását? Idézd! _____________________________________________________________________ d) Az alábbi szóhalmazból válaszd ki a megadott szavak rokon értelmű párját a szövegnek megfelelően, és írd a szavak után a vonalra! MÓKÁS LAZA KANCSAL CSIBÉSZ ÁPOLATLAN KEDVETLEN LUSTA lezser ____________________________ fancsali ____________________________ e) Az alábbi állításokról döntsd el, hogy igazak vagy hamisak! Karikázd be a helyes választ! A) A főszereplő több év alatt változott meg. IGAZ – HAMIS B) A fiú csak a saját nézőpontjából fogalmaz meg kritikát önmagáról. IGAZ – HAMIS f) Karikázd be a megadott képsorszámok közül azt a kettőt, amelyek tükrözik a főhős vágyait! 1) 2) 4) 5) g) Karikázd be azt a szót, amelyik a 3-as számú kép és a szöveg közötti kapcsolatot mutatja! ELLENTÉT PÁRHUZAM AZONOSSÁG KICSINYÍTÉS h) Karikázd be azt az 1 mondatot, amely biztató lehet a szöveg alapján a kamaszfiú számára! 1. Tanulj többet! 2. Fogadd el magad! 3. Beszélj udvariasan! 4. Ne nézz tükörbe! 1) 2) 3) 4) 5)

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 10739

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! A pizza története (1) A pizza az általános közhiedelem szerint olasz eredetű étel, valójában a pizza alapja, e a lepénykenyér múltja 10–12000 évre, a kőkorszakig nyúlik vissza. A lepénykenyér őrölt gabonalisztből és vízből összegyúrt, laposra eldolgozott, forró kövön átsütött kenyérféle volt. Az ókori babilóniaiak és egyiptomiak is ezt a módszert alkalmazták, de ők már kemencét is használtak a tészta kisütéséhez. A mai értelemben vett pizza őse a görögöktől, etruszkoktól, ill. a rómaiaktól származik, ők tejszínnel vonták be, olívaolajjal, mézzel, esetleg datolyával és különféle fűszerekkel ízesítették a lepényt. Ezeket az ókori pizzákat még fehér pizzának is nevezzük. (2) Magának a pizza szónak az eredete is homályba vész. A kultúrtörténészek és a nyelvészek ebben nem tudnak megegyezni. Egyesek a germán (longobárd) bizzo (harapás), mások a latin picea (hamu) vagy a görög pitta (kövön sütés) szóból származtatják, ez utóbbi a lepény sütési módjára utalna. Végül vannak, akik az olasz pizzicare (szakítás, tépés) alakra esküsznek, mivel a tésztát ilyesféle mozdulatokkal készítik. (3) A pizza történetében az igazi áttörést a paradicsom megjelenése hozta. Ezt a zöldséget a XVI. században hozták át Amerikából Európába. Eleinte mérgezőnek hitték, és csak dísznövényként termesztették, később a szegények kényszerből megkóstolták, és nemhogy mérgezőnek, hanem nagyon is ízletesnek találták, ezért a lepénykenyerükre rakták, olívaolajjal, szalonnával és sajttal ízesítették. Főleg Nápoly környékén terjedt el, az ide látogatók mint helyi különlegességet kóstolhatták meg. Ezt a „Pizza Napoletana”-t először a XVIII. század elején Vincenzo Corrado, Emmanuele di Francavilla herceg főszakácsa említi a nápolyi ételekről szóló értekezésében. A 19. századra a pizza kiforrta magát, olyannyira, hogy 1830-ban megnyílt Nápoly első pizzériája, az Antica Pizzeria Port’Alba, amelynek elődje már 1738 óta készítette feltéttel a kerek kenyérlepényeket. (4) A mai pizza is Nápolyhoz és egy helyi pizzakészítő mester, Raffaele Esposito nevéhez köthető. A Nápolyba látogató olasz királyi pár, I. Umberto (1844–1900) és felesége, Savoyai Margit (1851–1926) a jeles mestert bízta meg egy pizzakülönlegesség elkészítésével. Ez a specialitás volt a királynéról elnevezett Margherita pizza, ami zöld (bazsalikom), fehér (mozzarella) és piros (paradicsom) színeivel az olasz nemzeti lobogót idézte. A pizza ezzel elindult hódító útjára Itáliában. Megjelentek az utcai standok, a mozgóárusok, és megkezdődött a megrendelők egyéni ízlése szerint elkészített pizzák házhoz szállítása is. (5) Ebben az időben, a XIX. század végén, a nagyszámú olasz bevándorló révén a pizza meghonosodott az Egyesült Államokban is, ahonnan később elterjedt az egész világon. Az első amerikai pizzériát Gennaro Lombardi nyitotta meg 1905-ben New Yorkban, a Spring Street 53-1/2 szám alatt. A pizza mára – a német eredetű hamburgerrel együtt – elterjedt az egész világon, így Magyarországon is. a) Melyik bekezdéshez illenek az alábbi fejezetcímek? Írd a bekezdés számát a címek mellé! A pizza világhódító útja .................. Tépik, sütik, harapják .................. Egy királyi pizza története .................. Döntsd el a szöveg alapján, hogy igazak vagy hamisak az alábbi állítások! A helyes választ húzd alá! b) Amerika az olaszoknak köszönheti a paradicsom megismerését. IGAZ – HAMIS c) Az első pizzéria New Yorkban nyílt meg. IGAZ – HAMIS d) A nápolyi pizzát először Emmanuele di Francavilla említi egyik értekezésében. IGAZ – HAMIS e) Számozással tedd időrendbe az alábbi eseményeket! A számokat írd az események mellé! Kezdd a legkorábbival! Lombardi pizzériát nyit Amerikában. .................. Megnyílik az Antica Pizzeria Port’Alba. .................. Megszületik a Margherita pizza. .................. f) Fogalmazd meg a szöveg segítségével, miért nevezzük az ókori kenyérlepényeket fehér pizzának! g) Idézd azt a mondatrészletet, amelyik a pizza és az olasz zászló kapcsolatáról szól!

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 11132

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! Bretagne megkövült katonái (1) Az angliai Stonehenge-ről sokan hallottak már, a Bretagne-ban lévő Carnacról azonban jóval kevesebben – pedig nem véletlenül emlegetik úgy: „a francia Stonehenge”. A Nantes-tól mintegy száznegyven kilométerre északnyugatra eső település hamisítatlan breton kisváros (lakosainak száma alig 4200 fő), de határában a csiszolt kőkorszaki Európa építészet- és művészettörténetének egyik csodája látható: csaknem háromezer, kézzel faragott, egymás mellé állított kőtömb. Látványuk festői és érdekfeszítő. Az együttes körül ugyanis legalább annyi a kérdés, mint a biztos válasz. (2) A bbc.com cikke szerint a mérések során kiderült, hogy a legalacsonyabb kő magassága fél méter, a legmagasabb viszont négyméteres óriás. A tömbök súlya jellemzően öt és tíz tonna között változik. A legrégebbi darabok időszámításunk előtt 4500-ban kerülhettek a helyükre, és valamennyi itt található kő anyaga gránit. Annak idején a közelben – negyven-ötven kilométerre – található bányákból fejtették. Ha ezen adatokat összevetjük a Stonehenge jellemzőivel, azt találjuk, hogy az angliai kőgyűrű ezer évvel fiatalabb, mint a carnaci kősorok, száznál is kevesebb elemből áll, és nem helyben bányászható, hanem a távolból hozatott tömbök alkotják. (3) És hogy mi célt szolgálhatott e kiterjedt kőegyüttes? Egyes elképzelések szerint határjelző volt, szimbolikus és konkrét értelemben egyaránt jelölte, hol ér véget a szárazföld, és hol kezdődik az Atlanti-óceán partvidéke. Mások szerint földrengés-érzékelő létesítmény lehetett. Megint mások úgy vélik, druidák használhatták a maguk szertartásaihoz. A legvalószínűbb magyarázat azonban úgy szól: építői a Hold járását és a csillagok állását tanulmányozták a tömbök között. (4) Az együttes rejtelmei persze legendákat is szültek. Az egyik – amely az Artúr-mondakör darabjaként is felfogható – úgy tudja, hogy Merlin, a varázsló változtatott kővé egy, a partvidéken felbukkanó római légiót. A keresztény változat szerint egy szent tette ugyanezt. A tömbök tehát nem mások, mint egykorvolt katonák – és a fegyelmezetten sorakozó köveket elnézve nem nehéz megérteni, hogy látványuk annak idején miért keltette ezt a képzetet a befogadókban. Egyébként nemcsak állókövek (vagyis az Asterix és Obelix kalandjait bemutató képregényekből is ismert menhirek) találhatók itt, hanem kősírok (dolmenek) és sírhalmok (tumulusok) is. Előbbieket két vagy több azonos magasságú kő alkotja, melyeket a tetejükre fektetett vízszintes zárókő fog össze; utóbbiak piramisszerűen a kövek fölé emelkedő, sírt rejtő földhalmok. (5) E ritka kultúrkincs a terület első, 1870-es komolyabb feltárása óta turisták tömegeit vonzza a térségbe. A látogatók száma idővel olyannyira megemelkedett, hogy a kilencvenes években korlátozó intézkedéseket kellett bevezetni: tavasztól őszig csakis fizetős, vezetett túrák keretében lehet megtekinteni a köveket, ám októbertől márciusig ki-ki maga járhatja be a területet. a) Töltsd ki az alábbi összehasonlító táblázatot a két kőegyüttesről! Ügyelj a különbségekre! Stonehenge Bretagne, Carnac Melyik országban található? Kb. hány db kőtömb alkotja? b) Hogyan kapcsolódik a szöveg címe a kövek történetéhez? Válaszodat 1–2 mondatban fogalmazd meg! (Bretagne megkövült katonái) Döntsd el a szöveg alapján, hogy igazak vagy hamisak-e az alábbi állítások! A helyes választ húzd alá! c) A carnaci kőtenger régebbi, mint a stonehenge-i. IGAZ – HAMIS d) Stonehenge köveit kb. 40–50 km távolságra lévő bányákból fejtették. IGAZ – HAMIS e) A carnaci kőmező januárban ingyen és szabadon látogatható. IGAZ – HAMIS f) Párosítsd az alábbi képeket a 4. bekezdésben szereplő régészeti fogalmakkal! Írd a kép sorszámát a neki megfelelő fogalom mellé! menhir: ……… dolmen: ……… tumulus: ……… 1. 2. 3.

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 11222

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! Füstjelek (1) Örök igény, hogy az ember nagyobb távolságokból is jelezni tudjon másoknak, akár azért, hogy segítséget kérjen, akár hogy olyan tényekről értesítse, amelyek ismeretében a másik dönteni tud. Az elektromosság, majd a távíró és a telefon általános használata óta persze jóval könnyebb áthidalni a távolságokat, ezt megelőzően azonban az embereknek olykor meglehetősen furfangos, bonyolult jelzés- és kódrendszereket kellett kitalálniuk ahhoz, hogy biztonságosan üzenhessenek egymásnak. Ezeket olykor nehezebb lehetett megtanulni és leolvasni, mint később a sokféle betűből álló, de annál egyszerűbb írást. (2) A legelső jelzésadási módszert a tűz ismerete kínálta fel. Az észak-amerikai indiánok és a kínaiak nagyjából egyszerre jöttek rá, hogy a felszálló füst jó időben messzire ellátszik, és ezért akár üzenni is lehet vele a távolabb lévőknek. Ehhez az kellett, hogy valamilyen egyszerű módon tudják befolyásolni a füst formáját és áramlását. Mindkét helyen arra jöttek rá, hogy ha takarókat helyeznek a füst útjába, azzal ritmikussá tudják tenni a gomolygását, a ritmushoz és formához pedig jelentést lehet társítani. Így egy valóságos vizuális nyelvet alakítottak ki, amelynek elemeit a résztvevőknek meg kellett tanulniuk. Akik magukra vállalták az üzenetközvetítés feladatát, azoknak tehát nemcsak a füstfelhők formájának és méretének alakítását kellett jól begyakorolniuk, hanem ezek jelentéseit is tudniuk kellett. Az alapszótár szerint egy füstgomoly jelentette a beköszönést, kettő azt, hogy minden rendben van, három, egyenletes ritmusban fölengedett felhőcske viszont már azt üzente, hogy baj van. A baj részletezése pedig egy meglehetősen bonyolult ritmikai tagolással zajlott. (3) Természetesen arra is ügyelni kellett, hogy a jeladó helyeket minél nagyobb távolságból lehessen látni, illetve hogy az ellenséges törzsek viszont lehetőleg ne érzékeljék a füstjeleket. Kínában a Nagy Falon is voltak olyan jelzőtornyok, amelyekből füstjeleket adtak le, hogy az ellenséges támadásokra figyelmeztessék egymást a védők. (4) Ha a füstjelzés nem is, de a jelzőtüzek gyakorlata hamar elterjedt Európában és a világ más tájain is. A pásztorok a hollétük jelzésére is használták a melegedéshez gyújtott tüzeket, de ezekkel bonyolultabb üzeneteket nem küldtek egymásnak. A tengereken azonban nagy szerepük volt a világítótornyoknak, amelyek messziről látható tüze biztonságosabbá tette a hajózást. Háborúk idején a szárazföldeken gyakran hatalmas máglyákkal jelezték a veszély közeledtét. (5) Európában ez a fajta hírközlés egyetlen helyen maradt fenn gyakorlatként: a Vatikánban. Itt a mai napig különböző színű füstjelzésekkel értesítik a világot arról, hogy hol tart egy- egy új pápa megválasztása. A jelzést adó kémény a Sixtus-kápolna fölött áll (a kápolnában üléseznek a pápát választó püspökök), s a füstje mindig az aktuális szavazatok elégetéséből keletkezik. Amíg nincs meg a többség az új pápához, addig olyan anyagokat kevernek a papírlapokhoz, amelyek szürkére vagy feketére festik a füstöt. Amikor viszont megválasztották az új pápát, fehér színű füst száll fel a kéményből. a) Miért nevezi a szöveg 2. bekezdése vizuális nyelvnek a füstjeleket? Értelmezd a kifejezést! b) A szöveg alapján mit üzennek az alábbi füstjelek? Konkrét üzenetet írj! (A) (B) (C) c) Döntsd el a szöveg alapján, hogy igazak vagy hamisak-e az alábbi állítások! A helyes választ húzd alá! (A) Az indián füstjelek csak három információt tudtak közvetíteni. IGAZ – HAMIS (B) Csak sikeres pápaválasztáskor száll fel füst a Sixtus-kápolna kéményéből. IGAZ – HAMIS (C) Világítótornyok nélkül kevésbé biztonságos a tengeri hajózás. IGAZ – HAMIS d) Tekinthető-e füstjelnek az alábbi képen látható füst? Válaszodat indokold!

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 11292

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! Testmozgás a középkorban (1) A középkori emberek a mozgást egy tágabb keretbe illesztették: a lélek gondozásába. A vallás és a természeti orvoslás által mélyen áthatott világban a testmozgás nem esztétikai vagy teljesítménybeli elvárás volt, hanem egyensúlyi kérdés. Az emberi testet úgy értelmezték, mint nedvek – vér, váladék, epe – tartályát, amelyeket egyensúlyban kellett tartani a betegségek elkerülése érdekében. Egy hajnali séta, egy mérsékelt lovaglás vagy egy vívójáték nem csupán szabadidős tevékenység volt: eszközei lettek e kényes belső egyensúly megőrzésének. Vannak feljegyzések arról, hogy a szerzetesek kötelet másztak, a kolostorok kertjében ugráltak vagy eveztek. A legszigorúbb egyházi rendek a mozgást a test és a lélek egészségének megőrzése érdekében végezték. (2) A nemesek, akiknek nem kellett a földeken dolgozniuk, kifejlesztették a testmozgás kultúráját. A vadászat, a lovaglás, a vívás és a közelharc nemcsak a csatatéren volt hasznos: a nevelés, a fegyelem és az önuralom formáiként is nagyra értékelték azokat. Az európai udvarokban megjelentek az egészség megőrzésének módját bemutató kézikönyvek – akárcsak jelenünkben. Útmutatásokat adtak az étrendre, az alvásra és a mozgásra vonatkozóan. (3) A középkori emberek korántsem voltak az extrém kimerültség barátai. A mértékletesség minden téren erénynek számított. A futást például feleslegesnek, sőt a hangulatok egyensúlya szempontjából egyenesen veszélyesnek tartották. Ideálisnak gondolták, ha az ember tempósan sétál anélkül, hogy kifulladna. A mértékletesség preferálása azonban nem zárta ki az intenzív fizikai tevékenységeket. A lovagok körében népszerű volt a birkózás, sőt szinte kötelező volt az íjászat, a kőhajítás. Még a táncot is a testmozgás elfogadható formájának tekintették, feltéve, hogy az nem vezetett túlzásokhoz. (4) A lakosság többsége – parasztok, cselédek, kézművesek – orvosi tanácsadás nélkül „edzett”. Mindennapi rutinjukhoz tartozott a föld felszántása, a tűzifa aprítása, a vízhordás vagy a nehéz terhek cipelése. A szabadidő aktív eltöltése tehát a felsőbb osztályok számára volt fenntartva. Az olyan játék, mint a tenisz, a vívás, a vadászat, a nemesek kiváltsága volt. Bizonyos testmozgásokat azonban az elit elítélt. A középkori labdarúgást például közönségesnek, erőszakosnak, így pusztán az alsóbb osztályok számára valónak tartották. Egyes viselkedési kézikönyvek a testre és a lélekre is káros hatásúnak minősítették. (5) A középkorban az egészséges test az öröklét temploma volt, amely lehetővé tette az ember számára Isten szolgálatát, a társadalmi kötelességek teljesítését és a kísértésektől való mentességet. (Múlt-kor történelmi magazin, 2025. július 31. – a feladathoz igazított szöveg) a) A szöveg öt tartalmi egységből áll. A következőkben címeket adunk meg. Döntsd el, melyik cím melyik bekezdéshez illik! Írd a megfelelő bekezdés sorszámát (1–4.) a címek utáni vonalra! Segítségül egy sorszámot megadtunk.  A testmozgás kidolgozott gyakorlata ........  Tudták, mi a lényeg 5.  A vadászat nem mindenkié ........  Testmozgás a belső egyensúly érdekében ........  Mértéktartás és intenzív sport ........ b) Mit jelent a preferálás szó a szöveg 3. tartalmi egységében? Húzd alá a jelentését! elítélés besorolás előnyben részesítés felnagyítás Döntsd el, igazak (I) vagy hamisak (H) a következő állítások! Írd a megfelelő betűjelet az állítás mellé! c) A labdarúgás már a középkorban is osztatlan népszerűségnek örvendett. ......... d) A test és lélek harmóniájának megteremtését célozta a tudatos mozgás. ......... e) A kolostorokban még nem folytattak sporttevékenységet. ......... f) A mértékletesség elve az intenzív fizikai tevékenységeket is kiszorította. ......... Oldd meg a következő két feladatot! g) Melyik ismert közmondásunk őrzi azt a szemléletet, amely a test és lélek egyensúlyát keresi? .............................................................................................................................. h) Az olvasott szöveg alapján a középkori főúri udvarok mely kedvelt mozgásformáit ábrázolják az alábbi illusztrációk? Írd a képek alatti vonalra!

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 11655

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! Paár Ádám: Jókai Mór a moziban (1) A 19–20. század fordulóján alig akadt olyan olvasni szerető ember Magyarországon, aki ne Jókai Mór művein nevelkedett volna. Jöhettek-mehettek politikai rendszerek, kormányok, uralkodó eszmék, Jókai néhány magyar és külföldi kortársával (Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Jules Verne, id. Alexandre Dumas, Karl May) stabilan tartotta helyét az olvasási statisztikai listák első harmadában, de Jókai ezen a körön belül is mindig i a lista első néhány helyezettje közt szerepelt. Ázsiója csak az 1980-as években kezdett megkopni, de ez bizonyos mértékig érthető, hiszen a külföldi kortárs irodalom és a televízió mindinkább erősen harapófogóba zárták a 19. századi klasszikus magyar irodalom nagyjait. (2) Jókai megérte a mozi születését, mi több, rajongott az új technikáért. 1895-ös nizzai és genovai tartózkodásakor meglátogatott egy filmszínházat, és elragadtatott hangon számolt be az élményről: „Csodálatos egy valami ezek a mozgó képek, amelyek, mint a bogarak a fehér falon, másznak.” Az író megsejtette a színes kép feltalálását, és úgy gondolta, ha ilyen irányba fejlődik a technika, akkor még nagyobb lesz a film hatása a közönségre. Levelében megfogalmazta a reményét, hogy a film mielőbb eljut Pestre. (3) Jókai, mint annyi mindenben, látnoknak bizonyult: a levél után tizenhárom és a halála (1904) után négy évvel alakult meg az első magyar filmvállalat, a Projectograph. Egyik alapítója, Ungerleider Mór, egy élelmes kávéház-tulajdonos, a Velence kávéház gazdája 1898-tól rendszeres vetítéseket rendezett vendégei számára. Ezek még életképek, híradófelvételek voltak. Jókai életében elkészült az első magyar film, A tánc (1901), amely mozgóképfelvétel volt Pekár Gyula író táncról szóló előadásának illusztrálására. Először rövid részletek, tömegjelenetek, híradófelvételek követték egymást a filmvetítéseken, majd megérett az idő és a közönség ízlése az összefüggő történetre. A közönség mesét kívánt. S ki lett volna alkalmas erre, ha nem az, akit már életében a nemzet mesemondójának tartottak?! (4) 1915–1920 között tíz Jókai-feldolgozás készült, többek között olyan alkotásokból, mint a Mire megvénülünk, Az arany ember, A szerelem bolondjai, a Fekete gyémántok. Az 1916-os Mire megvénülünk megdöntött egy addigi rekordot: ez volt a magyar filmművészet első hosszú játékfilmje. Jókai indirekt módon hozzájárult a magyar filmgyártás szemléletváltásához és technológiai útkereséséhez: a Jókai-alkotásokhoz nem volt elég a belső jelenetek forgatása, ki kellett menni a terepre, olykor veszélyes körülmények közé. Az 1917-es Fekete gyémántokat Salgótarján közelében, valódi bányában forgatták, négy és fél kilométerre a föld alatt, és egy baleset kis híján veszélyeztette a stáb életét. (5) Sokszor fölvetődik a kérdés, mi szükség egy történet újbóli leforgatására. Ez fennáll a fenti Jókai-regényekkel kapcsolatban is, mert mindegyiket leforgatták újból a későbbiek során – némelyiket kétszer is. A kérdés azért értelmetlen, mert egy film nemcsak történet, hanem művészi, sőt technikai és gazdasági produktumként lenyomata egy adott kornak, a technikai fejlettségi szintnek, a korszellemnek, az eszméknek, a színészi játékstílusnak és még sok minden másnak. (Magyaróra VII. évfolyam 1. szám, 2025. március, 36. o.) Válaszolj dátumokkal! a) Az első magyar filmvállalat létrejöttének éve: ………… b) A rendszeres híradófelvétel-vetítések kezdetének éve (Velence kávéház): ………… Oldd meg a feladatokat! c) A szöveg bekezdéseihez témajelölő címeket társítottunk. A következőkben ezek közül adunk meg néhányat. A megadott címek egyike nem illeszthető bele a szövegbe. Húzd alá azt a címet, amelyik nem lehet tartalomjelölő része valamelyik bekezdésnek! Megfilmesített regények A kávéházak története Egy páratlan olvasottságú író d) Az első bekezdésben szerepel egy idegen szó: ázsió. Húzd alá az itt felsoroltak közül azt a három szót, amelyek helyettesíthetnék ezt a kifejezést! tekintély – árfolyam – megbecsültség – elismertség – leértékelés – hiány Igaz vagy hamis? Írd a táblázat megfelelő helyére, a megállapítások után, hogy a szöveg alapján hamisak (H) vagy igazak (I)! Megállapítás I/H e) Kezdetben a vetített anyag irodalmi művekre támaszkodott. f) Jókai Mór írásai még a 20. század nagy részében is népszerűek voltak. g) Azért kell újra és újra filmet készíteni ugyanabból a történetből, mert az idők során mind a technika, mind a színészi játék veszít a színvonalából. Az alábbi képek a magyar mozitörténet jeles állomásait illusztrálják. Írd a képek melletti vonalra, hogy ezen állomások, események miért kiemelkedőek, azaz miben elsők! h) .......................................................................................................................................... i) .......................................................................................................................................... j) ..........................................................................................................................................

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 11670