A könyvtár szabályait be nem tartó olvasókat a könyvtár vezetője ideiglenesen vagy véglegesen kizárhatja a könyvtár használatából. Az alábbiakban a könyvtárral kapcsolatos helyzeteket olvashatsz. A szabályzat alapján válaszold meg a szituációhoz kapcsolódó kérdést a megfelelő betűjel beírásával! Lehetséges válaszok: A) Igen, mert a szabályzat lehetővé teszi ezt. B) Igen, mert a szabályzat megköveteli ezt. C) Nem, mert a szabályzat nem teszi lehetővé ezt. D) Nem tudható, mert kizárólag a szabályzat alapján nem dönthető el. a) Jolán a buszon elvesztette a könyvtárból kikölcsönzött könyvet. Úgy véli, megfelelő megoldás lesz, ha kifizeti a könyv eredeti árát. Lesz-e erre lehetősége? Betűjel: …. b) Iván irodalmi estet szervez egy kávézóban, ezért szeretne plakátot kihelyezni az olvasóteremben és az előtérben. Úgy dönt, hogy a plakát kihelyezése előtt megkérdezi a könyvtár igazgatóját. A szabályzatnak megfelelően cselekszik-e Iván? Betűjel: …. c) Péter minden könyvet visszavitt, tartozása nincs a könyvtár felé, nem szegett szabályt. Szeretné elolvasni a könyvtár kertjében kedvenc színes autós újságjának legújabb számát. Lehetősége van-e erre? Betűjel: …. d) Kata több alkalommal a könyvtár előterében hangosan telefonált, majd véletlenül leöntötte narancslével a Révai nagy lexikona egyik kötetét. A könyvtár igazgatója ezért egy hónapra kitiltotta Katát a könyvtárból. Kata sérelmezi az eljárást. Jogosan járt-e el a könyvtár igazgatója? Betűjel: …. e) Piroska áprilisban kölcsönzött ki egy vastag könyvet. Megteheti-e a könyvtár szabályzata szerint, hogy az augusztusi családi nyaralásig folyamatosan magánál tartsa a könyvet? Betűjel: …. 6. Melyik a helyes, melyik a helytelen? Írj középre 1-est, ha csak a bal oldali; 2-est, ha csak a jobb oldali; 3-ast, ha mindkét alak helyes! Írj X-et, ha egyik alak sem helyes a sorban! bal oldali jobb oldali muszály talaly szakáll éretségi dicsér ítél megakarta hazament nézni Toldd el! Mondd meg! 7. Olvasd el a szöveget, és válaszold meg a kérdéseket! Lázár Ervin: Széllelbélelt Mérgelődött, morgolódott az Északi Szél. – Te szelek szégyene! – korholta a Déli Szelet. – Te pipogya puhány! Nem is érdemled e meg, hogy szélnek nevezzenek! Vacak szellőcske vagy csak, lenge fuvallat! Még hogy kényeztetni a világot, fákat cicomázni, füveket ébresztgetni, erdőt ringatni, ki hallott ilyet!? Vedd tudomásul, hogy egy igazi szél süvölt, örvénylik, zúzmarát hoz, dérrel és jéggel ver, fákat csavar ki, özönvizet áraszt, tetőket tép le, kazlakkal labdázik, zúg-búg, vicsorog, megfagyaszt! – De hiszen – védekezett ijedten a Déli Szél –, nem láttál te még olyat, amikor vörös sivataghomokkal árasztom el Európát? Amikor kiszárítom a folyókat, a földeket, amikor egyetlen forró fuvintásommal elfonnyasztom a leveleket? – Lári-fári, tavaszt hozol, és meleget – legyintett az Északi Szél. – Tulajdonképpen nekem kellene fújnom valamennyiőtök helyett – morgolódott. Ebből látszik, hogy a Keleti meg a Nyugati Szelet sem tartotta valami sokra, de legjobban mégiscsak a Déli Szél volt a bögyében. Ezért aztán – mert ugyanaz a szél mégsem fújhat négyfelől, sőt kétfelől sem – így szólt: – Majd én megmutatom neked! Mától fogva én fújok délről, te meg északról. Majd meglátod, hogy a Déli Szél is lehet igazi szél! Faggyal, zúzmarával, hóval és jégveréssel! Mit tehetett a Déli Szél, fogta magát, elhúzódott északra, nagy, hóval borított fenyvesek mélyén didergett, jégmezőkön fagyoskodott, és közben langyos tengeröblök meg virágzó gyümölcsfák után vágyakozott. Az Északi Szél meg nagy dérrel-dúrral hozzákezdett. Nekirontott a világnak: a trópusok tájékáról, fújt, süvöltött, rikoltozott. De döbbenten látta, hogy boldogan nyújtózkodnak alatta a földek, a fák örömtáncot járnak, riszálják derekukat a bokrok. – Dermedjetek meg! – rikoltotta. Na de rikoltozhatott, ahogy akart. Életet hozott, meleget; áldották még a lába nyomát is. Magába roskadt az Északi Szél, ajaj, gondolta, úgy látszik, délről fújni nem olyan egyszerű, mint hittem. S ezen annyira elmélázott, hogy csendesebb, simogatóbb, selymesebb lett, mint az elődje. Az meg – a Déli Szél –, amikor eljött az ideje, dermedten kikászálódott a jéghegyek közül, és szelíden végigsuhant a tájon. – Ne féljetek, én a Déli Szél vagyok – fuvolázta kedvesen. De ettől a fuvolázástól fagyottan peregtek le a fák levelei, az erdei állatok fázósan egymáshoz bújtak, a fűszálak – megannyi ezüst tű – deresen csillogtak. – Nem értitek, hogy én vagyok a Déli Szél, hé! – rikoltott mérgesen az északról jött Déli, de mondhatott, amit akart. – Beszélj csak, bolond, beszélj – gondolták magukban a mezők, és összehúzódzkodtak. Megdühödött a szél, fölzengett, recsegtette, ropogtatta a világot, vitte a nádfödeleket. Úgy dühöngött, ahogy elődje soha. Reszketett a világ. Szégyellte magát a Déli Szél, hogy északról fújván milyen vadember lett. Az Északi még jobban szégyenkezett, hogy Délire válván, micsoda pipogya puhány lett. Nem is mernek azóta egymás színe elé kerülni. S azóta úgy van – bár ezt senki sem akarja elhinni nekem –, hogy a Déli Szél fúj északról, az Északi meg délről. a) A szöveg alapján állapítsd meg, hogy IGAZ vagy HAMIS az alábbi állítás! Karikázd be a megfelelő választ! Az Északi Szél csak a Déli Széllel szemben volt lenéző. IGAZ – HAMIS A szövegben a dérrel-dúrral kifejezés valamilyen higgadtan és IGAZ – HAMIS tervszerűen végzett cselekvésre utal. Az Északi Szél személyisége jelentősen megváltozott, miután IGAZ – HAMIS délről kezdett el fújni. b) Az Északi Szél a mese elején azt mondja a Déli Szélnek: „Lári-fári”. Húzd alá azt a mondatot, amely a legpontosabban kifejezi az Északi Szél viszonyulását a Déli Szél mondanivalójához! Az Északi Szél egyetért a Déli Széllel. Az Északi Szél hajlandó átgondolni a Déli Szél mondanivalóját. Az Északi Szél elutasítja a Déli Szél mondanivalóját. c) Milyen viselkedést vár az Északi Szél a többi széltől? Fogalmazd meg egy mondatban saját szavaiddal! d) Hogyan hatott a világra a Déli Szél, miután északról kezdett fújni? Emelj ki négy különböző változást a szövegből! e) A történet alapján fejezd be a mondatot saját szavaiddal! Figyelj a megfogalmazásra! A Déli és az Északi Szél azért nem mer egymással találkozni a mese végén, mert ........ 8. Olvasd el Zelk Zoltán: A tölgyfa születésnapja című művének szövegrészletét! Végül össze is vesztek, s elszálltak, ki merre látott. De azért másnap hajnalban mind odalopóztak a tölgyfa ágaira, és mind elfújta külön-külön a maga csendes nótáját. Így is jó volt ez. Tetszett a százéves tölgyfának, és megígérte, hogy még száz évig fogja ringatni a madárfészkeket. Írd ki azt a szót a szövegből, amely megfelel az adott meghatározásnak! a) Az első mély hangrendű ige: ............................................................ b) Az igétől külön írt igekötő: ............................................................... c) Képzett melléknév: ........................................................................... d) 5 szótagú, vegyes hangrendű főnév: ................................................. e) Összeolvadást tartalmazó ige: ........................................................... 9. Válaszd el az alábbi szavakat valamennyi lehetséges helyen! A szótaghatárokat kötőjellel jelöld! a) százéves: ........................................................................... b) megígérte: ......................................................................... Az alábbi szavak közül melyik után áll a betűrendben a mák szó? Írd a pontsorra! madár mar máris más c) A kiválasztott szó: .............................................................
| Javítókulcs | ![]()      | | Címkék | A címkéket az anyanyelv (F12) feladatokhoz rendelte:
Vári Noémi + MI | | | |
Az appot fejleszti:
Vántus András | Kecskemét,
20/424-89-36 |
matematica.hu | A feladatok az
Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. |
9959
