Olvasd el figyelmesen az állatokról szóló ismeretterjesztő szövegeket! Oldd meg a hozzájuk a kapcsolódó feladatokat! A delfin a fogascetek közé tartozó egyes vízi emlősállatok összefoglaló neve. A delfinek d halakkal táplálkoznak. Különleges képességük, hogy a visszhang alapján tájékozódnak. Megközelítőleg 30–40 egyedből álló csoportokban élnek. A tagok jól ismerik egymást, jól összehangoltan vadásznak. Testük hossza fajonként változó, 1 m 20 cm – 9 m 80 cm között mozog. A legkisebb delfinfajok testtömege 40 kg, a legnagyobbaké 7 és fél tonna is lehet. Társas lények, szívesen játszanak az emberrel is, ezért a legkedveltebb állatok közé tartoznak. A delfin ragadozó állat, halakkal táplálkozik. Értelmi képességei kiemelkedőek: gyakran hasonlítják őket a csimpánzokhoz vagy az emberekhez is. A delfin évente egyszer ellik. 10–12 hónapos vemhesség után egyetlen borjút hoz a világra. A barna delfinek még ennél is ritkábban, 3–4 évente adnak életet egyetlen utódjuknak. A delfin a víz alatt hozza világra a kicsinyét. A szoptatás a víz alatt történik. A delfin teje rendkívül zsíros és tápláló. A delfineknek átlagosan 80–100 maradandó foguk van, melyek egymásba illeszkednek. Egy delfin életkorát – a fa évgyűrűihez hasonlóan – a félbevágott fog növekedési gyűrűiből lehet meghatározni. A delfinek emlősállatként vízben élnek, de rendszeresen fel kell jönniük a felszínre levegőt venni. Fajonként változó, hogy mennyi ideig tudnak a víz alatt maradni. Légzőnyílásuk fejük középső részén található. A bálna régi elnevezése cet vagy cethal. A bálnák nagytermetű állatok. Testhosszuk kifejlett korukban fajtól függően 1 m 20 cm – 30 m, tömegük 30 kg és 180 ezer kilogramm között változhat. A kék bálna a legnagyobb méretű cetfaj. A bálnák szárazföldi emlősöktől származnak. Mint minden emlős, ők is tüdővel lélegeznek, melegvérűek. Utódjaikat nem szoptatják, hanem a szájukba fröcskölik az anyatejet. Alakjuk áramvonalas, a halakéhoz hasonló. Mellső végtagjaik uszonyokká alakultak át, hátsó végtagjaikat elveszítették. Nincs szőrzetük. Kicsinyüket bálnaborjúnak nevezik. A legtöbb bálna a nyarat a sarkvidékek hideg tengerein tölti. A legfőbb táplálékuk az apró, rákszerű élőlények. A tél közeledtével a bálnák elhagyják sarki élőhelyüket, s az Atlanti-óceán trópusi vizeire úsznak, hogy világra hozzák borjaikat. Vándorlás közben nem táplálkoznak, így útközben akár testtömegük felét is elveszíthetik. A nőstények 4 és 11 éves koruk között már elérik az ivarérettséget. Egyéves vemhességi időszak után hozzák világra utódjukat. 4. évfolyam — MNy2 feladatlap / 5 a) Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak vagy hamisak! Karikázd be az állítások után lévő megfelelő betűt! 1. A delfinek növényevő állatok. 2. A bálnák a sarki élőhelyükön hozzák világra borjaikat. 3. A delfinek a víz alatt szoptatják kicsinyeiket. 4. A bálna emlősállat, tehát testét szőr borítja. Töltsd ki a táblázatot az olvasottak alapján! Delfin Bálna b) A legnagyobb példányok hossza c) A legkisebb egyedek tömege d) Táplálékuk e) Vemhességi idejük Válaszolj röviden a kérdésekre a szöveg alapján! f) Hogyan táplálják kicsinyeiket a bálnák? g) Mi alapján tájékozódnak a delfinek? 4. évfolyam — MNy2 feladatlap / 6

| Javítókulcs | ![]()     | | Címkék | A címkéket az anyanyelv (F10) feladatokhoz rendelte: Vári Noémi + MI | | | |

Az appot fejleszti:
Vántus András | Kecskemét,
20/424-89-36 |
matematica.hu | A feladatok az
Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. |
11249