Olvasd el figyelmesen a szöveget, majd oldd meg a hozzá kapcsolódó feladatokat! Mesélő Budapest A Mesélő Budapest című könyv írónője, Tittel Kinga, idegenvezetőként dolgozik Budapesten és környékén. Kisfia óvodásként rajongott a tömegközlekedési eszközökért, ezért közösen végigutazták a város rengeteg villamos- és buszvonalát. Az utazások során a g kisfiú folyamatosan kérdezett, mindent tudni akart: Milyen mély a Duna? Miért vannak cipők a Duna partján? Mi van a Gellért-hegy belsejében? Ezen utazások során született meg az édesanya fejében a gondolat, hogy kellene egy családi útikönyvet írni, mely érdekes és hasznos lehet gyerekek és szüleik számára egyaránt. Ebben a könyvben számos felnőttet is zavarba ejtő gyermeki kérdésre meglelhetjük a választ. „Budapest az egyik legizgalmasabb város, ahol minden utcakő történetek százaival van tele.” A könyvben megelevenedik a múlt, a naponta látott épületek falai mögé láthatunk, megismerhetjük egy valaha volt világ történeteit. Az illusztrációkat Kecskés Judit készítette. 2016 novemberében jelent meg először a könyv, 2023 márciusa óta pedig már a nyolcadik kiadással találkozhattok a könyvesboltok polcain. Lássuk, mit tudhatunk meg a Gellért-hegyről a könyvből: A Gellért-hegy körülbelül 140 méterre emelkedik a Duna vízszintje fölé. Korábban Kelen-hegynek vagy Pesti-hegynek is hívták. A hegy lábánál található a Gellért fürdő és a Tabán, ami fontos dunai kikötőhely volt, itt volt a vásárok színhelye. Az ókori rómaiak fedezték fel elsőként és használták a hegy lábánál fakadó hideg ivóvízforrások és meleg vizű gyógyforrások vizét. Itt, a hegy és a Duna között állt valamikor a „Sárosfürdő”, melynek vizéről azt írta egyszer egy korabeli orvosdoktor, hogy olyan forró, hogy még a disznó is megfőne benne. A különleges formájú hegy a boszorkányokról is nevezetes, a legenda szerint a középkorban az egész Kárpát-medence boszorkányai itt, a Gellért-hegy tetején gyűltek össze, hogy megtartsák a boszorkányszombatokat. Ezek a gyűlések az új boszorkányok felavatásával kezdődtek, amit lakoma és tánc követett. A Gellért-hegy tetején 1815-ben készült el az akkori Európa legkorszerűbb csillagvizsgálója. A hegy tetején a 40 méter magas Szabadság-szobor emelkedik a város fölé. A pálmaágat tartó nőalak a szabadság egyik jelképe. 1980-ban a szobor kicsinyített mása volt az az egyik tárgy, amelyet az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan magával vitt a világűrbe. 4. évfolyam — MNy1 feladatlap / 5 Válaszolj röviden a kérdésekre a szöveg alapján! a) Minek az egyik jelképe a pálmaágat tartó női alak? b) Melyik évben jelent meg először a Mesélő Budapest című könyv? c) Kik használták elsőként a gyógyforrások vizét? d) Hová jutott el a Szabadság-szobor kicsinyített mása 1980-ban? e) Írj I betűt az igaz, H betűt a hamis állítások előtt álló üres keretbe! Az írónő, Kecskés Judit, idegenvezetőként dolgozik Budapesten és környékén. A Gellért-hegyet régebben Kelen-hegynek is nevezték. A boszorkánygyűléseken csak felavatás és tánc volt. A Tabán fontos dunai kikötőhely volt. f) Melyik két szám nem szerepel a szövegben a felsoroltak közül? Írd le a két számot a megadott két vonalra! 1815 150 40 2006 1980 ___________ __________ g) Húzd át azt a két nevezetességet, amelyik nem a Gellért-hegy lábánál található! csillagvizsgáló Gellért fürdő egy pálmaágat tartó nőalak gyógyforrások 4. évfolyam — MNy1 feladatlap / 6
| Javítókulcs | ![]()      | | Címkék | A címkéket az anyanyelv (F10) feladatokhoz rendelte:
Vári Noémi + MI | | | |
Az appot fejleszti:
Vántus András | Kecskemét,
20/424-89-36 |
matematica.hu | A feladatok az
Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. |
11259
