A megadott szótagok felhasználásával alkoss 2−2 szót az utasításnak megfelelően! A hibás válaszokért pontlevonás jár. NYA RÓ LÓ TA KA két szótagos szavak: ............................................... ............................................... három szótagos szavak: ............................................... ...............................................

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 7511

Lásd el a vág szót a megfelelő igekötővel úgy, hogy a keletkezett szó a következőket jelentse: A) nagyzol, dicsekszik: .................................................................. B) szó szerint megtanul: .................................................................. C) rögtön válaszol: .................................................................. D) becsap: .................................................................. E) elkezd: ..................................................................

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 7512

Melyik hangulatjel felel meg leginkább az alábbi kifejezések mellé? Írd a rajz betűjelét a szólás melletti pontvonalra! Egy pontvonalra csak egy betűt írhatsz. Vigyázz, két betűt nem kell sehova írnod! sír, mint a záporeső: .................. töri a fejét: .................. potyognak a könnyei a nevetéstől: .................. A) B) C) D) E)

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 7513

A kommunikáció során sokszor nem pontosan azt mondjuk, mint amit gondolunk. Alakítsd át a következő mondatokat a beszélő valódi szándékát kifejező mondatokká! a mondat a beszélő valódi szándéka példa: Kinyitnád az ablakot? Nyisd ki az ablakot! a) Most pedig kitakarítod a szobádat. b) Ugye nem kérsz több fagylaltot? c) Azt hiszed, hogy ez vicces volt?

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 7514

Olvasd el figyelmesen Weöres Sándor Kínai templom című versét, majd válaszolj a rá vonatkozó kérdésekre! Szent fönn Négy majd kert lenn fém mély bő tág cseng: csönd lomb: éj Szép, leng, tárt jő, Jó, mint zöld kék Hír, hült szárny, árny. Rang, hang. a) Milyen irányban kell olvasni a vers szavait? Válaszodat indokold is! b) Milyen közös jellemzője van a vers szavainak? c) A vers az alábbi metaforákkal 2 fogalmat fejez ki. A kifejezések mellé írd ki a versből a hozzájuk tartozó 2 fogalmat! kék árny: .............................................................................................................. tárt zöld szárny: .............................................................................................................. d) Húzd alá azt az állítást, amelyik igaz a versre! A) A versben csak keresztrímek vannak. B) A versben nincsenek rímek. C) A versben találhatók páros rímek.

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 7515

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! Szerized az édi nyelvet? (1) A mai magyar nyelvhasználat egyik legismertebb és leginkább visszatetsző jelensége az édi, husi, uncsi stb. típusba tartozó szavak elterjedése és használata. A „mozgalom” ellen rengetegen lépnek fel, nyelvművelők és laikusok egyaránt. Mi lehet a kifogás a fenti – szabályosan működő, a főneveket (naci – nadrág, üccsi – üdítő), a mellékneveket (édi – édes, husi – húsos) és az igéket (pl. becsomiz – becsomagol, szeriz – szeret) egyaránt érintő jelenséggel szemben? A leggyakoribb indokok az igénytelenség, a gyerekesség, a mézesmázosság, a nyelvi romlás. Ám lehet, hogy a fenti szócsoport felett túl könnyen törnek pálcát az ellenzők. (2) A szavak képzésében semmi huncutság nincs: a beszélő valahol az első szótag határán elnyisszantja a szót (pl. kar-ácsony), majd hozzábiggyeszti az -i képzőt (kari). Sőt, nem is feltétlenül az -i-t, mivel a választék nagyobb. A végződés lehet pl. -ci: ruci (ruha), tünci (tündéri), -csi: szemcsi (szemüveg), telcsi (telefon) vagy -szi: tüdőgyuszi (tüdőgyulladás). Ugyanaz a szó több mindent is jelenthet – gondoljunk csak a cuki (cukros/ aranyos/cukrászda) vagy a vili (világos/villamos) szópárokra. (3) A fent említett típusba tartozó szavak közül néhány minden magyar ember szókincsében benne van. Hiszen szinte biztos, hogy mindenki használta már az alábbi szavak valamelyikét: csoki (csokoládé), mozi (mozgóképszínház), süti (sütemény). Ezek mára teljesen bevett, úgynevezett „szótári” alakok. E szavak legtermészetesebb és legismertebb használati köre a gyereknyelvé. A gyermekek szeretik a játékosságot, a mulatságos hangzást, a rövid, könnyen érthető szavakat. Az ide tartozó szavak mind kapcsolódnak a gyerekek világához: bölcsi (bölcsőde), hugi (húg), isi (iskola), nyuszi (kisnyúl), ovi (óvoda). A szaknyelvekben szintén meglepően magas az ilyen típusú szavak száma. Ilyenek pl. az informatikába tartozó moncsi (monitor), noti (noteszgép) vagy proci (processzor), sőt a roppant férfias rendőri nyelvből sem hiányoznak: biri (helyszíni bírság), őrmi (őrmester), szoli (szolgálat). Céljuk minden esetben a rövidítés, esetleg a feszültségoldás – de hivatalos helyzetben természetesen sosem fordulnak elő. (4) Vajon miért annyira zavaró ez a fajta nyelvhasználat? Miért bélyegzi meg a közvélemény? A válasz roppant egyszerű: nem a szavakkal van probléma, hanem magával a stílussal. A „plázás” ifjúsági nyelvre ugyanis nem csupán az -i képző kiemelt szeretete, hanem pl. egyes kifejezések (kivi vok – kíváncsi vagyok’, naon – nagyon’) túlzott használata, jellegzetes hanghordozás, beszédstílus (affektálás, hadarás), öltözködés, zenei ízlés, sőt életforma jellemző. A rosszallás ennek a stílusnak, illetve a stílus teremtőinek és követőinek szól. Engem is zavart, amikor az egyik ismerősöm megkérdezte: „Na, mi volt a karcsi ajcsi?” Azaz karácsonyi ajándék. (https://www.nyest.hu/hirek/vili-naci-uccsi...) a) A cikk melyik két bekezdésének lehetne adni a következő alcímeket? A két bekezdés számát írd a megfelelő pontsorra! A) Így beszélünk mi: ................................. B) Hogyan hozunk létre „édi” szavakat? ................................. b) Döntsd el, hogy igazak vagy hamisak-e az alábbi állítások! Karikázd be a helyes választ! A) A felnőtt férfiak egyáltalán nem használják az „édi” nyelv szavait. IGAZ – HAMIS B) A közvélemény megbélyegzi az összes -i kicsinyítő képzős szó használatát. IGAZ – HAMIS C) Az ellenzőket nem csak a jellegzetes szóhasználat zavarja. IGAZ – HAMIS c) Az 1. bekezdés végén szerepel a pálcát tör felette szólás. Mi a jelentése? d) Ahogy olvashattuk, az „édi” nyelv szavaira jellemző a többértelműség. Mit érthet pl. a szoli szó alatt az, aki barnulni vágyik, illetve egy rendőr? aki barnulni vágyik: .................................................................. rendőr: .................................................................. e) A 4. bekezdés végén a cikk írója hoz egy személyes példát is. Vajon miért zavarta őt, amikor egy ismerőse megkérdezte tőle, hogy „Na, mi volt a karcsi ajcsi?” Lackfi János egyik versének két versszaka is ezt az „édi” nyelvet figurázza ki. Olvasd el figyelmesen, majd oldd meg a feladatokat! Lackfi János: Véletlen (részletek) […] […] koviubi pörivel vidikazi zacsiban a kedvencem a víkendem lekipali csokival csörizi a telimet jaj vétkeztem a véletlen (http://www.lackfi-janos.hu/veletlen/) f) Minek a rövidítése a 3. versszakban a „koviubi pörivel” és a „lekipali”? koviubi pörivel: .................................................................. lekipali: .................................................................. g) Írj egy példát a versből arra, hogy az „édi” nyelv az igéket is érinti! Az „édi” ige: ……………………………

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 7516

Egészítsd a mondatokat az alábbi, a kiejtés szerint megadott szavak helyesen írt alakjával! a) jáccunk Mi esténként a testvéreimmel társasjátékot ............................................. . Ma délután ne ................................ a társasjátékkal! b) sújt Aki beteg, ne emeljen nehéz .................................................................. ! Sajnos az árvíz szinte minden évben ..................................... minket. c) fojt Úgy ....................................... belőle a szó, hogy nem győztük hallgatni. Ez a sűrű füst szinte meg ............................ , alig kapok levegőt. d) kiált Kati .................................. az erkélyre, hogy lássa az érkező vendégeket. Aki nagyot ................................................. , azt jobban meg lehet hallani. e) fogja A törökök ............................................. megszökött a várból. Kati erősen ................................................. anyukája kezét. f) küld Az üzenetet időben ................................................. el! Kati minden nyaralásról ............................ képeslapot a nagymamájának.

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 7517

a) Egészítsd ki az alábbi újsághírt a zárójelben megadott mondatrészekkel! A beírandó szavakat az alábbi listából választhatod ki, de neked kell őket a megfelelő toldalékkal ellátnod! Vigyázz, két szót nem kell felhasználnod! A beírható szavak (a megfelelő toldalékok nélkül): társaság – ez – kiabál – bérlet – hangos – menekül Egy férfi a villamoson barátja ................................................ akarta magát igazolni. (eszközhatározó) Az .................................................. felfedező ellenőrrel .......................................... (tárgy) (módhatározó) ................................................... férfit végül a rendőrök fékezték meg. (minőségjelző) b) Húzd alá az alábbi igék közül azokat, amelyek kijelentő és felszólító módúak is lehetnek! nézzük – hord – fújom – mossa – hagyja – legyen

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 7518

Van, amikor egy szólást vagy közmondást egy másik nyelv teljesen máshogy fejez ki, mint a magyar. Ilyen idegen állandósult szókapcsolatokat adtunk meg szó szerinti magyar fordításban. Írd melléjük a nekik leginkább megfelelő magyar mondat betűjelét! Vigyázz, hármat nem kell sehová írnod! a leginkább megfelelő az idegen szólás/közmondás szó szerinti fordítása magyar mondat betűjele a) Még ha a majom selyembe is öltözik, majom marad. b) Csukott szájba nem mennek legyek. c) Miután meglopták, bezárja az ajtót. A) Madarat tolláról, embert barátjáról. B) Nem a ruha teszi az embert. C) Eső után köpönyeg. D) Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna. E) Szemtelen, mint a piaci légy. F) Ajtóstul ront a házba.

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 7519

Egyes iskolákban a tanulóknak kötelező egyenruhát viselniük, míg máshol nincs ilyen szabály. 1 −12 mondatos fogalmazásodban alakítsd ki álláspontodat, és írj legalább 2−2 érvet, amely az iskolai egyenruha kötelezővé tétele mellett, illetve ellene szól! Figyelem! A 4 mondatnál rövidebb fogalmazás nem értékelhető!

Az appot fejleszti: Vántus András | Kecskemét, 20/424-89-36 | matematica.hu | A feladatok az Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. | 7520