Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! Az állatok időjóslása (1) Egykori kalendáriumok megsárgult lapjait forgatva gyakran találkozhatunk olyan tanácsokkal, előrejelzésekkel, amelyek az időjárásra vonatkoznak. Ezen nem kell csodálkoznunk, hiszen a régi korok emberei igencsak ki voltak szolgáltatva az időjárás szeszélyeinek és mostohaságának. Az időjósláshoz sok ezer furcsábbnál furcsább hiedelem és babona fűződik. A néphit előszeretettel foglalkozik az időjós állatokkal, amelyek természete és viselkedése előjele lehet az időváltozásnak. A városi ember egyre könnyebben hajlik arra, hogy babonának, koholmánynak vélje a múlt idők embereinek a megfigyeléseit. Pedig az élő szervezetek időérzékenysége korántsem babonaság. Sokkal inkább tartozik a modern tudomány kutatási körébe, mintsem hinnénk. Megállapították: valamennyi magasabb rendű szervezet közös jellemvonása, hogy az idegrendszer egyik fontos része fokozottan érzékeny az időjárás változásaira. S most következzen néhány példa. (2) A békák klasszikus időjós állatok, a népies megfigyeléseknek se szeri, se száma. Ilyen például az, hogy ha a békák kuruttyolnak, és eközben alacsonyan ülnek, futólagos eső várható; ha májusban erősen halljuk a békákat brekegni, igen sok esőben lesz részünk; ha a szárazföldi békák magasan ülnek, szép idő lesz. (3) A liléket, e kecses mozgású, galambokra emlékeztető gázlómadarakat „Regenpfeifer”- nek, vagyis esőfütyülőnek nevezik a népi időjósok. A lilék népes nemzetségének majdnem minden tagja az esőzést megelőzően hangosan és sokat fütyül. (4) A halak időmegérző képessége is csaknem tökéletesnek mondható. A halászok, horgászok és a parton lakó emberek úgy vélik, ha a halak a vízből magasra ugrálnak ki, vagyis magasra vetik magukat – ami valóban feltűnő jelenség –, hirtelen bekövetkező zivatartól tarthatunk. Ugyanakkor zivatarban, ha a halak a víz felszínéhez közel úszkálnak, az eső gyors lecsendesülése várható. A tengerpartok népei, különösen a halászok, sok ilyen megfigyeléssel jósolták meg maguknak az időt, hiszen korántsem volt mindegy, hogy vihar éri-e őket a tengeren, vagy sem. (5) Széltében-hosszában elterjedt hit, ha a kutya gyakran vakarózik, eső lesz. Ebben az időjóslásban, amely sokszor beválik, kevés érdeme van a kutyának. A kutya itt csak mint szenvedő áldozat másodlagosan érzi meg az idő zivatarosra válását. Az élősködők, legyek, bolhák, poloskák, tetvek a zivatart megelőző fojtó, fülledt hőségben rendkívül élénkké válnak, és „gazdáikat” agyonkínozzák. Amikor tehát a kutya hadba száll a bolháival, meg- meghengeredik a homokban, földön, fűben, és vakarózással igyekszik rendre utasítani bundája garázda lakóit, bizony megnyílhat a felhőzsákok szája. (6) A szamár – bár az emberek butának tartják – határozottan értelmes állat, az időjóslásban pedig éppenséggel nem ... szamár! Időérzékenységét nemcsak a jóindulatú közvélemény, de a tudomány is elismeri. Hosszan tartó lármás, rekedt ordítozását noha Európa-szerte eső, vihar előjelének tartják, és nálunk is általánosan ismert a „Bőg a szamár, eső lesz!” jóslat, ez inkább humoros, mint komoly. Ugyanis sokkal bizonyosabban következtethetnek időváltozásra a pásztorok, juhászok, szamaras gazdák állatuk mozgásából, viselkedéséből. A szamár esőt érezve kedvetlenül lógatja a fejét, keveset mozog, el-elmaradozik a vonuló nyájtól. Forrás: http://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/belivek_54-55.pdf a) A szövegben említett példák alapján melyik időjárási jelenséget érzik meg leginkább az állatok? ……………………………………………… b) Milyen időváltozást tudsz leolvasni az alábbi képeken látható állatok viselkedéséből? Írd a pontsorra a következtetésedet! A) .......................................................... B) .......................................................... c) Miért nevezik a liléket németül Regenpfeifernek? d) Miért volt nagyobb jelentősége a régebbi korokban az időjósló állatoknak? e) A szöveg alapján döntsd el, hogy igazak vagy hamisak-e az alábbi állítások! Húzd alá a helyes választ! A) Az állatok időjósló képessége csak tudománytalan babonaság. IGAZ – HAMIS B) Ha a halak a víz színéhez közel úsznak, zivatar várható. IGAZ – HAMIS C) Kisebb valószínűséggel lesz eső, ha a szamár ordít, mint ha a fejét lógatja. IGAZ – HAMIS f) Az (5) bekezdésben miért van idézőjelben a „gazdáikat” szó? g) Keresd meg és írd ki az (5) bekezdésből azt a metaforát, amelyiknek a jelentése: eleredhet az eső! h) Értelmezd a következő mondatban rejlő szójátékot! „A szamár (...) éppenséggel nem szamár!”

| Javítókulcs | ![]()     | | Címkék | A címkéket az anyanyelv (F14) feladatokhoz rendelte: Sárik Szilvia + MI | | | |

Az appot fejleszti:
Vántus András | Kecskemét,
20/424-89-36 |
matematica.hu | A feladatok az
Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. |
8884