Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! ELEINK ASZTALÁNÁL (1.) Mit ettek-ittak honfoglaló őseink? Ez az egyszerűnek tetsző kérdés máig a magyar gasztronómia történetének legkevésbé ismert korszakába vezet, hiszen többnyire csak föltevésekre és következtetésekre hagyatkozhatunk. (2.) Árpád-házi királyaink koráig étkezési kultúránk emlékeit sem írott források, sem régészeti leletek nem őrzik. Például a legrégibb ismert húsvéti ételsor 1547-ből maradt ránk, az eddig ismert első receptgyűjteményünk (szakácskönyvünk) is a XVI. században íródott. Sokan idézik e tárgyban Anonymust, aki honfoglalás kori nagy lakomákról és áldomásokról is írt. Ám hiába keresgélünk sorai között, ételleírásokat nem találunk. Segítségül hívhatjuk viszont a rokon és a szomszéd népek táplálkozási szokásait megörökítő írott és tárgyi emlékeket. (3.) Fontos forrásunk az 1303-ból ránk maradt Kun Kódex. (…) Például a benne előforduló magyar szavak között megtaláljuk a pitét, amely hazai kunjaink kedvelt tésztafélesége volt, de mindmáig ismeretes a Kárpát-medence egész területén. Az 1500-as években a lengyel király követe Tatárországban járt, és úti élményeit könyvben is megörökítette. A kunok táplálkozásáról azt írta, hogy „az előkelők húst, kenyeret fogyasztanak, égett bort és főtt italokat isznak, míg a mezeiek nem ismerik a kenyeret, hanem őrölt kölest tejjel vagy vízzel összekeverve esznek, melyet közönségesen kásának neveznek”. A múlt évszázad utolján a Kaukázus fölfedezésére indult gróf Zichy Jenő-féle expedíció tanulmányozta az ott élő népek szokásait és életmódját. Azt olvashatjuk az „ősi szomszédok” késői utódairól, hogy fő táplálékuk a tej, a sajt és az ürühús. A lótejet savanyítva itták, és kimisznek nevezték. Ismerték a rizst, kenyerüket pedig a helyben honos kukoricából készítették. Árpából sört főztek, más gabonából pedig pálinkát erjesztettek. (4.) Földerítő utunkat Vámbéry Ármin és Almásy György nyomában folytatjuk. Ők a török népek táplálkozási szokásait tanulmányozták. Eszerint azok húst ritkán, sertéshúst meg egyáltalán nem fogyasztottak. A füstölt húst kölessel is megfőzték. A köles az élet, az élelem jelképe volt; a legfontosabb táplálékuk e kis igényű növény bő terméséből tejjel vagy vízzel főzött kása (dara), de ezt készítették árpából és búzából is (amit a szláv népek kásának neveznek, azt a törökök daraként emlegetik). Kedvelték a sört és a bort, de a legkedvesebb italuk a kancatejből erjesztett kumisz volt. A friss kumisz erősen savanyú és szénsavas, pezsegő, ezért kellemesen frissítő ízű, ugyanakkor bódító erejű, szesztartalmú ital. (5.) Őseink életmódja, harcmodora, a hirtelen helyváltoztatás szükségessé tette a konzerválás fortélyainak ismeretét is. Például a X. században a kalandozó magyarok nyeregre akasztott zsákokban szárított húst vittek magukkal. Ezt forró vízben péppé főzve fogyasztották; igen tápláló egytálétel lehetett. Vándorló őseink friss hallal, növényi ételekkel, gyümölcsökkel és vadhússal egészíthették ki étrendjüket. Fűszerként csak néhány növényt – borsot, tárkonyt, köményt, ánizst, csombort stb. – használhattak. A kenyérnek őseink táplálkozásában még nem volt meghatározó szerepe, noha ismerték már a kovászolást. A lepénykenyeret kövön sütötték: a tűz fölé tett átforrósodott kőlapra öntötték a tésztát. Hasonló módon készült a népmeséinkből ismert hamuban sült pogácsa is. a) Számozással tedd időrendi sorrendbe az alábbi eseményeket! Kezdd a legkorábbival! A Kun Kódex megírása ………. A lengyel király követe Tatárországba megy ………. gróf Zichy Jenő expedíciója ………. A kalandozó magyarok szárított húst visznek magukkal portyáikra ………. b) Párosítsd a forrásokat az információkkal! Vigyázz, egy forrásnak nincs párja, ide tegyél egy X-et! Források Információk 1. Anonymus A) A pite szó előfordulása 2. A lengyel király követe B) A savanyított lótej helyi neve a kimisz 3. Vámbéry Ármin és Almásy György C) A köles az élet jelképe 4. gróf Zichy Jenő D) A kun előkelők égetett bort isznak. 5. Kun Kódex A párok 1. ………… 2. ………… 3. ………… 4. ………… 5. ………… c) Igaz vagy hamis? Karikázd be a megfelelőt! 1. A közrendű kunok kását ettek kenyér helyett. IGAZ – HAMIS 2. A dara és a kása ugyanazt az ételt jelenti. IGAZ – HAMIS 3. Vándorló őseink sok kenyeret fogyasztottak. IGAZ – HAMIS d) Keresd ki az (1.) és a (3.) bekezdésből azokat a szavakat, amelyek megfelelnek az alábbi meghatározásoknak, és írd a pontvonalra! konyhaművészet .................................................................................. a Kárpát-medencében ma is ismert tésztaféle ..................................... e) Egészítsd ki a mondatokat egy-egy nép nevével a szöveg alapján! Szükség esetén toldalékolj is! A ………………….. ritkán ettek kenyeret, habár tudták, hogy hogyan készítsék el. A gazdagabb ………………….. rendszeresen fogyasztottak kenyeret ………………….. követ szerint. A ………………….. nem esznek disznóhúst.
| Javítókulcs | ![]()      | | Címkék | A címkéket az anyanyelv (F14) feladatokhoz rendelte:
Sárik Szilvia + MI | | | |
Az appot fejleszti:
Vántus András | Kecskemét,
20/424-89-36 |
matematica.hu | A feladatok az
Oktatási Hivatal honlapjáról származnak. |
10679
